Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]

ír. PR. (10I.P7.IHER KíNÁCZ. Buchnri (niegk. 256. h.) ós Muszlint (inegli. 261. h.) Nevezetes dolog, miszerint daczára annak, hogy a mohammedán tudó)sok közvéleménye szerint a hagyományok azon vorsiói a leghitelesebbek és az isznád tekintetében legközvetlenebb folytonossággal bírók, a melyek a tulaj dónk ópeni Arabia, emberei által őriztettek ')

: mégis épen a non arab tartományokban ó>s nemzetiségük tekintetében Jiem arab emberek voltak a ItadUh tudományának legjelesebb 6s leghíresebb fejlesztöi.Nevezetes egy jelenség, mely nemcsak a. mohammedán irodaion ezen ágára nézve áll, hanem egyáltalában véve az összes arab irodalomban, magát a philologiait sem véve ki. észlelhető -). Igy a traditióra nézve különösen azt mondják liogy: »az egész világ tudósai között annak ismeretében négyen tűntek ki leginkább : a llcjjbe való) Abu Zaraii, a Nisdbii rbiil származói Muszlint. a szamarkandi Ddrim'i és a már neve után is horharai embernek felismerhető al-Bucluiri. •

1) De maga ezen utóbbi is. ki a traditió-tudomáiiynak mind máig első oszlopaként tekintetik, csak Mekkában készülhetett feladatának megoldására. Feladatául azt tűzte ki, hogy az iszlám hivői között megforduló hagyománymondatok közül egybeállítsa a hiteleseket, és mindegyiknek hitelességét a lehetőleg legpontosabb isznád .által állapítsa meg. Tudta Bucliár), hogy mily nagy horderejű azon feladat, melynek megoldására készül; mert az olyan munka mint az, melylie fogott, arra volt hivatva, hogy mind dogmatikai mind pedig rituális tekintetben a Jvorán után a legelső és legfontosabb tekintélye legyen a hívőknek. Ezen nagy feladata tudatában a kegyes bocharai. mint életrajzának irói tudósítanak, minden egyes hagyománynak leírása előtt »a rituális mosakodást végezte és két rik'at imádkozott.« Hogy fogalmunk legyen arról, mily körültekintő óvatossággal mérlegelte al-Buchai) a gyűjtött mondatokat, clí'g legyen felemlíteni, miszerint a tudomására került 600,000 mondás közül csak 7275-öt nyilvánított hiteleseknek és méltatta arra. 1) Ibn Chaldün (Történelmi munkája I. köt) a liigázi traditio módszert helyesség tekintetében a legderekabbnak (amtan) nevezi. 2) A nemzetiségi kérdés az araboknál p. 14. k. 3) Al-Dahabi IX. nr. 34. )>. 42. [80]