Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]

JELENTÉS \ KELETRŐL HOZOTT KÖNYVEKRŐL. 31 egyikük hajlandó ily könyveket káfirnak átadni), mindig kötelességemmé tette, hogy a szent könyveket azon illemmel kezeljem és tárgyaljam, mely azokat megilleti, és tudom, hogy távoli barátaim meg volnának velem elégedve, ha megtudnák, hogy ez alkalommal is azon sorrend szerint mutatom be tudósaik szellemi munkálatait, a mely sorban ők magok is elhelyeznék azokat, az egyiket a másik fölé rakva. A mohammedán könyvtár t. i. nem egymás mellé állított, lianem egymás fölé rakott könyvekből áll; a könyvek ott nincsenek felállítva hanem inkább lefektetve. Hadd emeljem ki ezek után legkiválóbb tagjait azon korekszánmial lüü kötetből álló kis gyűjteménynek, melyet egybeállítottam. Tudva van, hogy az összes muhammedán vallástudomány sarkpontja a Korán magyarázata (ál-tafszír). Ezen korán magyarázatok részint nyelvészeti, részint dogmatikai, részint a theosopkia, részint a traditio szempontjából tárgyalják az iszlám alapkönyvét. ') Al-Bagawí, al-Zamachsan, al-Bejdávi Muhj'i al-D'jn ibn 'Arabi, kiki saját szempontjának előtérbe helyezésével szólottak a szent könyv szövegéhez. A legtöbb oldalról világította meg a Korán szövegét, és tette magyarázatéit és fejtegetéseit a mohammedán vallástudomány encyklopaediájává: Fachr al Din al Rázi (megh. 606. h.) nagy cxegeticai munkájában, melynek czime »A titok kulcsai» (MafátiJi fil-f/ejk) és melyet a nagy commentárnak szoktak elnevezni (al-tafszír al-kabir 2).Hogy mily széles alapünak s körűnek fogta fel al-Ráz! az exegeta feladatút, az kitetszik azon nyilatkozatából, miszerint azon pár szóból, mely a korán első fejezetét képezi (al-fátibá 10,000 kérdést volna képes kifejteni. 3)E tízezer kérdést ugyan sein a nagy munkában, sem egy másik két kötető commentárban, melyet a bibliographok szerint külön szen1) A koráninagyarázók és magyarázatok izlésleljes átnézetót bírjuk al-SztijtUí egy munkájában : Tabalcát al-mufnszszirin, melyet egy hollandi tudós Meiusimje adott ki (Scjutii über du interpretibus Koräni. Lugil. liatiiv. is,Síi.) 2) Ibn Chnltikán Vitae illustrium viroruin ed. Wiistenfeld nv. „611. (VI. p. 138.) 3) JIű,,t Chidfá. Lexicon bibliographicum ed. Flügel, s. v. Meuiíi»yc p. 14 [75]