Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Dr. Lukinich Imre, XXVI. kötet, 1. szám), Budapest 1942, 88p
20 úgynevezett „polgári" lakosságnak az említetteken kívüli része, 1570 körül mind magyar volt, azaz az őslakosság szinte teljesen magyarokból állt. Ugyanígy azok a háztulajdonosok is, akik összeírásunkban a mostaniak elődei gyanánt említtetnek, akiktől az 1570-ben élők házukat vették vagy örökölték, szinte kivételi nélkül magyar néven szerepelnek, tehát a város lakosai a török uralom elején majdnem mindnyájan magyarok voltak. 1570-re az őslakosság és így a magyarság már csak fele vagy alig fele volt a város „polgári" lakosságának, vagyis egy emberöltő elegendő volt ahhoz, hogy a háztulajdon nagyobb fele gazdát cseréljen és a házak, a gazdasági térhódításnak a kisvárosi magyar sors alakításában a török uralom alatt valószínűleg sok helyütt ismétlődő módján és eszközeivel, a törökök és a velük betelepült balkáni szlávok kezébe kerüljenek. 3'' 1 A háztulajdon megállapításában a török kormányzat, mint azt összeírásunk is hosszú 6or példával igazolja, a kereszténykori birtoklásból indult ki. A török hatalom a helyükön maradt őslakosok tulajdonjogát elismerte s így az, aki ezt igazolni tudta — amihez az első időkben maga a birtoklás már valószínűleg elegendő volt — házával szabadon rendelkezhetett, és az ilyen ház, természetesen már az új, mohamedán törvény szerint, elajándékozható és örökölhető volt s a török bíró előtt is adás-vétel tárgyát 3 5 A veszteségnek ez a számaránya, melyet a magyarság a török korszak első emberöltője alatt Vácott elszenvedett, nem áll egyedül a városok történetében. Különösen olyan városokban, melyek egyben várak is voltak, a magyarságnak nagyobb arányú pusztulására is tudunk példát felmutatni. Például az esztergomi háztulajdon alakulásában még nagyobb károsodás érte a magyarságot. Mint a kutatásunk tárgyául szolgáló defternek egy másik fejezetében olvashatjuk, Esztergom városának többszáz háza 1570 körül kivétel nélkül mohamedánok és görögkeletiek tulajdona volt, tehát olyan embereké, akik maguk vagy akiknek apái egy emberöltővel előbb az Al-Duna tájáról vagy még távolabbi vidékekről származtak a Magyar Alföld felső végére, az őslakosságnak viszont a városban már nyoma sem maradt. 58
