Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Dr. Lukinich Imre, XXVI. kötet, 1. szám), Budapest 1942, 88p

210 hogy mohamedán nevű egyén apja vagy anyja még nem tartozott az iszlám egységbe. Megtudjuk például, hogy Musztafa keresztény anyának, Katalinának volt a fia,

2" Perváneról, hogy apját valószínűleg Csiszár Jánosnak hívták s ő csak apja halála után tért mohamedán hitre,

3

0 valószínűnek látjuk, hogy „Taligás" Hajdar, továbbá Abdulláh fia és felesége friss renegátok voltak,

3

1 sőt tovább haladva, a boszniai, zagrai származású mohamedánokról is feltételezhetjük, hogy egyházuknak csak első vagy második nemzedékben voltak hívei, nyelvre és fajra nézve azonban nem voltak törökök. Ezek azonban szórványos esetek és lehetőségek, a számarány alakulására alig volnának erősebb befolyással és a külső látszaton,- a családfők ,,török"-nek tetsző nagy számán sem sokat változtatnának. Van azonban egy további, alaposabb okunk is arra, hogy a törökök számát lényegesen kevesebbre vegyük a mohamedánokénál. Ha u. i. figyelembe vesszük, hogy újhitűeket „Abdulláh fiá"-nak volt szokás nevezni,

3

2 az ilyen jelzővel illetett nagyszámú 2

8 142. sz. •

1

0 278. sz. " 248., 249. sz. 2

2 Ez a névadás annak emlékére és analógiájára szokott történni, hogy a próféta korán elhunyt apja, aki fiának prótétai tanítását nem ismerhette és mohamedán nem is lehetett, szintén az Abdulláh nevet viselte.. Az elgondolás szerint „Abdulláh fia" tehát olyan személy, aki nem-mohamedán apának gyermeke és így nem szüleinek tanításából ismerkedett meg az iszlámmal. Az „Abdulláh" nevet azonban másoknak, mohamedán szülök gyermekeinek is lehetett adni s ezért nem volna helyes, ha az „Abdulláh fia"-kat minden esetben új mohamedánnak tartanok. Viszont jogunk van feltenni, hogy amikor egy mohamedán állam, mint hódító, valamely területen újonnan megjelent és amikor az őslakosságból a lelkek elhóditása vallási téren is tömegesebb volt, az ottani „Abdulláh fia"-k jó része — ha határozott számot kellene mondani: talán a nagyobb fele — olyanokból áll, akik csak nemrég léptek a mohamedán egyházba. — A mai törökök is elismerik, hogy a névadás tárgyalt módja huzamos érvényű és széltében elterjedt szokás volt. Nagy Szülejmán jeles építőmörnökéről és az isztanbuli Szülejmán-dzsámi építőjéről: Szinanról, Ahmed Refik a közelmúlt években derítette ki, hogy „Abdulláh fia", tehát valószínűleg 56