Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Dr. Lukinich Imre, XXVI. kötet, 1. szám), Budapest 1942, 88p

210 Első eredményül megtudtuk, hogy a háztulajdouban az abszolút többség: 374 ház közül 189 a mohamedánoké volt. Az így nyert kép azonban a vallási megoszlási nem tükrözi vissza teljesen és tökéletesen, mert ez a valóságban nagyobbfokú és összetettebb volt, mint első pillanatra lát­szik. A kereszténység hivei u. i. kimutathatóan két egy­házhoz, a nyugati kereszténységhez és az ortodoxiához tar­toztak (az említett 172 ház a nyugati egyházhoz tartozó keresztényeké volt, rajtuk kívül 13 görögkeletinek is volt háza), sőt feltehető, hogy egyesek már a protestáns vallás tanait követték; 2 8 ez utóbbiak azonban a tömegből nevük­nél fogva nem válogáthatók úgy ki, mint az ortodox hitűek. A lakosságnak összeírásunkba felvett rétege tehát három-négy felekezet között oszlott meg, s ha népi (nyelvi) szétdaraboltságát is hozzávesszük, a nemrég még színma r gyar, egy-hitü és egy-nyelvü püspöki város helyén igen vegyes népi összetételű települést, török-magyar-szerb­bolgár-bosnyák lakoscsoportot találunk, mely, mint a bal­káni vagy levantei kisebb vámállomások, sokféleképen vegyes és egymástól idegen népi és vallási elemeket zsú­folt össze egymáshoz. A városkép további elemzése, a vallási megoszlás vizs­gálata után a népi (nyelvi) megoszlás kutatása szintén hálás feladatnak ígérkezik, de épen úgy mint a vallási osz­tályozódás, ez a kérdés sem oldható meg minden kétely és fenntartás nélkül. A népi (nyelvi) osztályozáshoz ugyanis az összeírásban szereplő neveknek csak egyik ré­szében, nevezetesen csak a keresztény nevekben kapunk elfogadható alapot, amennyiben ezek legtöbbször népi (nyelvi) színt is viselnek; a mohamedán nevek azonban, családnév hiányában, ilyen partikuláris vonatkozást nem árulnak el s a hívőket sűrű lepellel borítják be, melyen keresztül az eredet nem tud átülni. Vannak ugyan — összeírásunkban is — példák arra. í B Mintegy harmincöt évvel összeírásunk kelte után, 1605-ben. Bocskai az egyetlen keresztény templomot elvette a katolikusok­tól és a protestánsoknak adta. 55

Next

/
Thumbnails
Contents