Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Dr. Lukinich Imre, XXVI. kötet, 1. szám), Budapest 1942, 88p

210 Ha ugyanis az egyes mahallékat a fentiek szerint térképre rakjuk és lakosságukat, neveik alapján, vallási és nyelvi szempontból vizsgálat alá vesszük, az egyes háztömbök úgy fognak egymáshoz csatlakozni, hogy a város területének egy-egy összetartozó foltját vallási és népi (nyelvi) szempontból összetartozó embercsoportok fogják lefoglalni, úgy, ahogy az őslakosok és új települők, vallásra és nyelvre teljesen eltérő két népelem, egybetartozásukat, illetőleg különállásukat letelepülésükkel is kifejezésre juttatták. Mint fentebbi táblázatunkban kimutattuk, teljesen mohamedánok kezében voltak a vár házai (itt keresztény lakos egyáltalán nem maradhatott), s ugyanúgy csak mohamedánoké voltak a Kaszim bej- és a Haszan vojvoda-mecset-mahallék házai; az ehhez csatlakozó Kosdi-utcában, továbbá a Csarsun és a Nagy-utcában azonban a mohamedánok már a keresztényekkel vegyesen laktak, mégpedig hihetőleg a mohamedánok ezen utcák olyan pontjain, melyek a hitsorsosok által lakott Kaszim bej- és Haszan vojvoda-mecset-mahallékkal érintkeztek, s a keresztények is ott, ahol házaik keresztényektől lakott utcákkal kerültek szomszédságba. E szerint a mohamedán lakosság a várban és a vár mellett 39 házban s azonkívül a város központja körül 150 házban, összesen tehát 189 házban, egymástól különálló két tömbben volt megtelepedve, a lakosság másik fő csoportja, az őslakos kereszténység pedig, összesen 172 házban, e központ körül, mintegy a város peremén húzódott meg, hová az új települők piac-környéki tömbje leszorította. Ezzel a kimutatással nemcsak az utcarend megállapításához nyujtottunk új bizonyítékot, hanem az utcák azonosításának és elhelyezésének feladatain túlhaladva, egy másik kérdést is érintettünk, amely már a lakosság egy részének (a háztulajdonosoknak) vallási tagozódásába vezet át, és ezzel olyan osztályozást indítottunk el, amely a háztulajdonos-családokat a kor felfogása szerint leglényegesebb szempont, a vallás szerint osztja csoportokba. 54