Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Dr. Lukinich Imre, XXVI. kötet, 1. szám), Budapest 1942, 88p

210 sokból ismerhető adatai tehát egyaránt segítségünkre le­hetnek az irat keltének meghatározásánál. A keresztényekre vonatkozó adatok ugyan kivétel nélkül alacsony rangú emberekről emlékeznek meg, kiknek hírét más források aligha őrzik; nagyjában mégis hozzá­segítenek a terminus ante quem megállapításához. A kirá­lyok korának és a keresztény időknek sűrű emlegetéséből arra lehet következtetni, hogy ezek az idők összeírásunk keletkezésekor még nem múltak el nagyon régen, s az a bejegyzés, amely a drégelyi házak leírása során két házról megemlíti, hogy az „ismert Szondi György'' tulaj­donát képezték, szintén arra mutat, hogy az összeírás aligha sokkal a Szondi György halála (1552) utáni időben, tehát röviddel a XVI. század közepe után készült; sokkal későbbi időkben török hatóságok sem a keresztény királyok korára nem hivatkoznának, sem Szondi György nevére nem emlékeznének. Még jobban meg tudjuk közelíteni az összeírás korát a benne előforduló mohamedán személyek alapján. Említ­tetik az összeírásban „néhai" Rüsztem pasa, aki kétség­kívül azonos az 1563. év őszén elhalt budai pasával; Mah­mud esztergomi szandzsákbég; sűrűn szerepel bizonyos Dervis bej, aki az említett Rüsztem pasa után is működött Vácon, továbbá bizonyos Abdurrahman hodzsa, Muhjeddin kalfa, Jakub aga dizdár, Kejván tyátib, Ferhát Júnisz és Vuk martalóc, akikről szintén megbízható forrásból tudjuk, hogy 1570 körül Vácon teljesítettek szolgálatot, 2 s végül Oszmán Cselebi, aki, mint 1581-ben maga írja Ernő főher­cegnek, ekkor már 12 éve, tehát 1569 óta áll mint harmin­cados a szultán szolgálatában. 3 E többszörösen egybehangzó adatokból tehát megálla­igazgatóságának, a kikölcsönzés kieszközléséért és közvelítéséért a M. Kir. Országos Levéltár főigazgatójának e helyen is őszinte köszönetemet nyilvánitom. 2 L. Velics Antal és Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek, II. 250., 259., 264., 268. stb 11. 3 Takáts Sándor, Eckhart Ferenc és Szeklű Gyula: A budai basák magyar nyelvű levelezése, I. 228. I. 42

Next

/
Thumbnails
Contents