Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Dr. Lukinich Imre, XXVI. kötet, 1. szám), Budapest 1942, 88p
210 píthatjuk, hogy iratunk kétségkívül 1569 után, feltehetőleg 1570 és 1580 között keletkezett. Vác házainak leírásában — amit most alaposabb vizsgálat tárgyává fogunk tenni — az összeírás először az úgynevezett „vár" házaival, aztán a váron kívüli település, az ú. n. „varos" házaival foglalkozik: megnevezi a tulajdonosokat, legtöbször feltünteti, hogy kik voltak a tulajdonban elődeik s ők milyen jogi alapon (vétel, öröklés, ajándék jogán) bírták házukat; azután néhány szóval, nagyjából következetesen, bizonyos rendszer szerint leírja a házakat: hogy falaik miből épültek, kőből-e vagy sövényből, mivel vannak fedve, felsorolja a házak helyiségeit, megmondja, hogy van-e padlásuk, mik a tartozékaik, kik és mik a szomszédaik, illetve határaik; elvétve még azt is, hogy telkük hány rőf széles vagy hosszú. A váci házakat az összeírás 374 tételben, 4 a várral együtt összesen 11 telepegységbe, mahalléba foglalja össze. Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy a 374 ház hogyan oszlott meg a 11 mahalléban, s egyúttal már itt feltüntetjük a háztulajdonosok vallás szerinti tagozódását; ennek tárgyalására később fog sor kerülni. A házak leírását egy helyen — a Haszan vojvoda- és a Martalóc-mahalle között —megszakítva, az összeíró 87 léteiben konyhakerteket (busztán) sorol fel, 5 melyek a váron és a városon kívül, a csörögi és pesti út között feküdtek. E konyhakertek tulajdonosai mohamedánok vagy göröghitü martalócok, tehát újtelepesek voltak; őslakosok kert-tulajdonáról összeírásunk nem ad kimutatást. A mahallék elhelyezése a városfalon belül az első pillanatban egyszerű feladatnak látszik, sőt ha néhány egy4 A 374 tételből a néhány nem magáncélra szolgáló középületet (templomot, (ürdőt stb.) nem emeltük ki. Különválasztásuktól azért tekintettünk el, mert vegyesen és arányosan szolgáltak keresztény és mohamedán célokat és az általános képet, amit a város épületeiről kapunk, úgysem befolyásolják. 5 Ezt a fejezetet, hogy a házak közlését és sorszámát meg ne szakítsa, a mahallék felsorolása után, a 375—460 tételszámok alatt közöljük. 43
