Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Dr. Lukinich Imre, XXVI. kötet, 1. szám), Budapest 1942, 88p
210 lönféle európai tudományos gyűjteményekbe kerültek, ahol régóta hozzáférhetők. Ezen összeírások közül való az a defter, amely ma a bécsi Konsular-Akademie tulajdonában van, 1 s alábbi értekezésünk tárgya. Ez a defter mint történeti forrás azért is különös figyelemre méltó, mert nem egyetlenegy közigazgatási kerület valamennyi adóalapját sorolja föl összevontan, mint a tahrír-defterek általában teszik, hanem csak néhány város házait foglalja össze, de ezekről részletesebb, kimerítőbb jegyzéket ad. S mivel hozzá hasonló összeírást tudomásom szerint az európai gyűjtemények nem őriznek, sőt kutatásaim folyamán törökországi gyűjteményekben sem találtam, benne a tahrír-deftereknek egy olyan változatát vagy alfaját kell látnunk, mely nemcsak hazai történelmünk szempontjából érdemel figyelmet, hanem mint bizonyos összeírásoknak egyetlen megmaradt példája, az egyetemes török történelmet is érdekelni fogja. Mikor az összeíró a szóbanlévő összeírást készítette, terve az volt, hogy az akkori tulajdonosok neve, mint címszavak alapján 5 magyar város és vár: Vác, Visegrád, Nógrád, Drégely és Esztergom házairól készít hivatalos célból kimutatást. A munkát azonban nem végezte el teljesen, az öt városban csak a háztulajdonosokat állította össze, de leírást csak Vác és Drégely' házairól adott. A kötet így befejezetlen maradt és kelettel ellátott hitelesítési záradéka sincs, keletkezésének korát közvetett úton kell megállapítanunk. Bizonyos külső ismertető jegyek a mellett szólnak, hogy összeírásunkat a XVI. század második felére lehetne tenni. Ezeket az ismertető jegyeket nem tartjuk szükségesnek részletesen fejtegetni, mert alaposabb vizsgálat után az összeírás korát magából a szövegből csaknem pontosan meg tudjuk határozni. Az összeírásban keresztényekről és mohamedánokról van szó, keresztényeknek és mohamedánoknak más forrá1 A kéziratot a bécsi Konsular-Akademie könyvtára őrzi. (Catalog Krafft, 290. sz.) A kézirat szíves kikölcsönzéséért az intézet 41
