Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon. (Székfoglaló értekezés) Budapest 1940, 23p
11 melyet mohamedán kultúrkörben, ahová a törökök állama is tartozott, ismerni kellett. Csakhogy ezek a török kézirati források, melyek e kérdés első összefoglalásának tekinthetők, nem domborítják ki azt a törést, amely az ősi arab és a későbbi oszmántörök birtokrendszer között előállott, s ennek következtében a belőlük táplálkozó európai szakirodalom szintén könnyedén átsiklott a két birtokrendszer tételein s az arab és török birtokrendszert egyetlen folyamatos fejlődés eredményének tüntette föl. Innen van, hogy idevágó európai dolgozatok is az arab és török birtoktípusokat (a tized- és harácskötcles földeket és az ú. n. török hűbérrendszer különféle birtokfajait) egymás mellett sorolják fel, és nem emelik ki, hogy tárgyalásukban a földbirtok psztályozásánál két feloszlási alap: az arab és török rendszer tagjai kerültek egymás mellé. Ezáltal a felsorolásban logikai törés állt elő és lehetetlenné vált, hogy a török földbirtok tagozódásáról tiszta képet szerezhessünk. 2 Ha tehát az oszmán-török birtokviszonyokban világos "áttekintést akarunk nyerni, helyesebb, ba mellőzzük azt a régi arab törvényt, mely a birtokot szolgáltatási kötelezettsége, az adófizetés kulcsa, illetőleg tulajdonosának 2 A török földbirtok tized- és harács-alapon való megkülönböztetését az európai irodalomban d'Ohsson és Hammer közléseire lehet visszavezetni. A régebbi d'Ohsson (Tableau général de l'Empire Othoman, Paris, 1797, illetőleg általam használt német fordítása: Allgemeine Schilderung dos Osmanischen Reichs, Leipzig, 1788 és 1793) négy terjedelmes fejezetbon a mohamedán dogmatika, liturgia, etika és hierarchia kérdéseit s velük kapcsolatosan a törökországi állapotokat tárgyalja, de a földkérdést alig érinti. A félszáz évvel újabb Hammer (Staatsverfassung und Staatsverwaltung des Osmanischen Reiche6, Wien, 1815) a mohamedán kultúra Ő6Í birtoktípusain: a tized köteles (erz-i asrijje) 06 harácsköteles (erz-i haradzsdásijje) birtoktípúsokon kezdve részletesen foglalkozik a birtokrendszerrel de mivel az említett; válfajoknál sokáig időzik és mivel alig emeli ki (I. 344.), hogy ezek a birtoktípusok csak Hedzsaszban, Baszrában és Irakban maradtak meg, azt a látszatot) kelti, hogy a török birodalom összes földbirtokai ebbe a két kategóriába tartoztak, vagyis vagy tized-kötelce vagy harácsköteles földek voltak. 467
