Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Dr. Lukinich Imre, XXVI. kötet, 1. szám), Budapest 1942, 88p

BEVEZETÉS Nem eseménytörténeti dolgozat kerül az alábbiakban ismertetésre, hanem egy pillanatnyi helyzetkép, állapotrajz, melyet időben a XVI. századhoz rögzítve, egy magyar városról, Vácról sikerült összeállítani. A kép kora közelebbi meghatározással körülbelül az 1570 és 1580 évek közötti idő, tárgya a dunaparti kisváros, nem a középkori csendes főpapi székhely, díszes püspöki székesegyházzal és számos egyszerű templommal, hanem a hangos török végvár és a keresztény Magyarország testébe mélyen bevágódó mohamedán ék, mintegy felerészben már idegen lako-ssággal, a mohamedán egyház és a török hatalom képviselőível, ellenséges szellemi és anyagi fegyverekkel. Ez a kép nagyon eltérő lesz attól, amit a város régebbi, középkori állapotáról összeállítani vagy elképzelni tudunk és csaknem jellegzetesen olyan lesz, amelyhez ebben a korban sok magyar várost gondolhatunk hasonlónak; érdemes lesz tehát vele foglalkozni. Mikor az oszmán-török hatalom valamely területet véglegesen birtokba vett, megszálló seregei nyomán polgári tisztviselőket küldött szét, hogy jegyzékbe vegyék a terület adóalapul vehető értékeit és jövedelmeit s megállapítsák a kirovandó adó nagyságát. Ezeket a pénzügyi célból végrehajtott összeírásokat ( tahrir) a kormány időnként megismételtette, úgyhogy e nemű jegyzékekből a kerületi székhelyeken és különösen a birodalom központjában, ahová egy-egy példányukat, legtöbbször kötetbe kötve beküldték, — hosszú sorozatok gyűltek össze. Egyes kötetek idegen kézre jutottak belőlük s idővel kü40