Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Török iratok a gr. Zichy-család birtokában: Levéltári Közlemények II (1924), 70-85

100 eredményét, azaz a végzést vagy maga az alantas hivatal, Vagy ennek fölterjesztése alapján a vilájet

9 központja, tehát a bejlerbej hivatala mondja ki. Végleges döntéssel csak a legritkább esetben merészelt valaki szembehelyezkedni, dc azt se tehette anélkül, hogy mint a felséges ser és az áldó kánun

9 megvetője lázadónak ne nyilváníttassák. A keresztény alattvaló viszont gondosan megőrizte a kezébe kapott hivatalos írást, mert újabb követelés esetén igazát bizonyíthatta vele. Az iratok ugyanis „temeszszük" gyanánt (,,temessilken") vagyis oltalomlevélképen szöktek kiadatni. Sok példával igazolható, hogy gazdasági vonatkozású döntésről — főleg ha hosszabb időre szólt s az eredeti irat elvesztése anyagi kárt jelentett — a kádi hivatalában hiteles másolatot állíttattak ki, melynek ugyanolyan bizonyító ereje volt, mint az eredetinek. A török kormányzat magyarországi legrégibb ténykedésének emléke, Kánúni Szülejman

1

0 egyik körrendelete is egy nyolcvan évvel későbbi hiteles kádi-másolatban maradt ránk.

1

1 2. A török kormányhatóságok száz meg százféle ügyben óriási mennyiségű hivatalos iratot állítottak ki és osztottak szét a rájá között. G. Jacob hozzávetőleges számítás szerint hét és egynegyed millióra teszi pusztán a budai kádi irodájában kiállított töröknyelvű iratok számát.

1

2 Természetes, hogy ennyire fejlett írásbeliség mellett állandó hivatali stílus és merev fonna alakult ki. A hódoltságot megelőző korszak ingadozásaival szemben

1

8 a XVI—XVII. század iratait meg szilárdult szerkezet és állandósult fonnák jellemzik. " Az ujabb felfogás a vilájet fogalmának zártabb határokat szab, mint a régi. A hódoltságkori írók (Evlia is) vegyesen használják a bejlerbeji és szandzsákboji kerület jolöléséro; nincsonok tokintettel arra, hogy a „vilájet" élén bejlerbej vagy 6zandzsákbej áll, vagyİ6 hogy kormányzója közvetlenül vagy közvetve tartozik a központi kormány alá (L. az akadémiai kiadványokat). • A str-i-serif (ser'-i Serif: felséges, isteni törvény) az isteni eredetű egyházi, a kánun-i münif (qanun-i miinif: áldó kánon) az emberi eredetű uralkodói törvény nevo, mindkettő a mohamedán joggyakorlatnak főforrása. 1

0 A Szigetvár alatt elhunyt hódítót népe mint törvényhozót többre becsülte s az utókor jelzőt is innen adott neki; qánünl.- „törvényhozó". 1

1 Gyöngyösi ferencrendi levéltár. 1

1 VeröíTentlichung der Doktor-Hermann-Thorning-Gedáchtnis-Stiftung, Heft 1. Türkiscbe Urkunden aus Ungarn. Jacob számításának alapjául Evlia egy adatát veszi, azt t. i„ hogy a budai kádi irodájának 10,000 gurus (â 120 akcse) évi bevétele volt. Minthogy egy irat kiállítása 24 akcseba került, az évi bevételt csakis a fenti iratmennyiség adhatta ki. Ne feledjük azonban egyrészt Evlia hiszékenységét, másrészt ittjártának idejét, mely a török kormányzat legcsendesebb korszakára e6İk. E két okból ezen évek ügyforgalmát sehogy se lehet átlagosnak tekintenünk. 1

3 Friedrich Kreelitz: Osmanische Urkunden in türkischer Spracho aus der zweiten Helfte dcs 15. Jahrhunderts. Wien, 1921. 415