Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
Török iratok a gr. Zichy-család birtokában: Levéltári Közlemények II (1924), 70-85
TÖRÖK IRATOK A GR. ZICHYíCSALÁD BIRTOKÁBAN. A gróf Zichy-család birtokában egyebek között török nyelven írott okiratok ós levelek is előfordulnak. Ezek közül ezúttal tizenkét darabot óhajtok bemutatni, amelyek nagyrésze a veszprémmegyei Kajárra (ma Balatonfőkajár, Veszprémtől délkeletre) vonatkoznak e a XVII. századból valók. Tartalmuk ismertetésével kapcsolatosan helyesnek és szükségesnek vélem, hogy az ezen iratokban előforduló diplomatikai és jogi kifejezésekkel és alakiságokkal İ6 foglalkozzam. A veszprémmegyei Kajár első megemlítése a XI. század végére ősik. Az Árpádok korában részben királyi, részben — időnként változó tulajdonosok kezón — egyházi birtok volt. 1 Székesfehérvár ós Tata bukása után a Balatonig terjedő hódoltsági zónába esett és a török hatóságok részéről szultáni chász-birtoknak 2 nyilváníttatott, amire birtokjogi viszonyai — hogy t. i. királyi ós egyházi birtok volt s régebbi tulajdonosai a hódítók elől megszöktek — már predesztinálták. A hódoltság alatt Kajár jogi helyzete nem változott. Igazságszolgáltatás és közigazgatás szempontjából a fehérvári kádi" hatáskörébe, tehát a fehérvári kazába tartozott és mint a fehérvári szandzsák egy része kapcsolódott a' szül1 Csánki, Magyarország történeti földrajza, III. 231». ' Mohamedán jog ezerint minden meghódított föld az államé. A főhatalom birtokosa a behódoltak kezén hagyhatja a földet, do nom a tulajdonukban. A kivándorlók földjét s az elkobzott javakat a 6zultán vagy magának tartotta fönn (szultáni chász: hâş-i lıumujun), vagy főtisztjeinek adományozta (bejlerbeji, szandzsákbeji chász), avagy kisebb részekben (kilidzs, timár, ziámet: qylydz, timSr, di'ümet) alsóbbrangú vitézei között osztotta szét (Hammer: Des osmanischen Reichs Staatsverfaesung und Staatsverwaltung, Wien, 1815. 1. 347). " A kádi (qady) elsősorban igazságügyi tisztviselő, tehát bíró, de ezenkívül katonai, pénzügyi és közigazgatási megbízásokat is végez. Kerülete a kazá (qadíi): bírói járás. A török birodalomban a kádik öt osztályba voltak sorozva, mindegyikben három fokozattal. Legmagasabb rangú volt a rumiliai kádiaszker („főhadbiró"). A magyarországi kádik legfeljebb a negyedik osztályba juthattak (D'Ohsson: Tableau general do l'Empire Ottoman német átdolgozása II. 488.). Evlia szerint a magyarországi kádik napi zsoldja 150—300, a budaié, temesvárié és egrié 500 akc6e (Magyar413