Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A berlini és drezdai gyűjtemények török levéltári anyaga: Levéltári Közlemények VI (1928), 259-305, VII (1929), 55-106

140 Ezt a központi, konstantinápolyi kormányhatóságok által vezetett defterek nyújtottak. A Konstantinápolyban, központi kormányhatóságok által vezetett defterek közül a berlini és a drezdai könyvtárakban két fajtában összesen négy kötetet találtam. A négy defter közül kettő a kormány tanács, azaz a szultáni díván (díván'' hiimájün), kettő pedig ennek egyik szerve, a legfolső pénzügyi hatóság, a mailje hivatalából származik. A szultáni díván végzéseit, tartalmuk szerint kétféle defterben jegyezték fel. Az egyik defterbe kerültek a szuverén külföldi uralkodókhoz intézett folséglevelek (name

1 hiimájün), ezt a deftert náme-defterinek ('nâme-defter') nevezték; a másik csoportba kerültek a birodalom fő tisztviselőihez, hatóságaihoz és hűbéreseihez intézett rendeletek, hilkmök; e szónak arab többese ihkjám, innen c defter egyik neve: ihkjâm-defteri (ihkjüm-defter 'rendeletek deftere'), másik neve umur' mühimme defteri ('fontos ügyek deftere'), röviden mühimine defteri. A drezdai Landesbibliothek ezen utóbbi csoportból, tehát, a hatóságokhoz intézett rendeletek deftereiből két kötetet őriz; az 1660/66-ik években vezetett kötet jelzete: Eb. 387, az 1680/81-ben vezetett köteté: Eb. 372. A másik központi hatóság, a mailje, defterei a pénzügyi kormány által kibocsátott pénzügyi vonatkozású rendeleteket tartalmazzák. Ezeket a kibocsátó hatóság után málljedefterinek: a mfilíje doftereinek nevezték. Sorozatukból egy kötetet a berlini Staatsbibliotliek (jelzete: ms. orint. fol. 1271.), egyet a drezdai Landesbibliothek (jelzete: Eb. 358.) őriz. E defterek vezetése lényegében mind a két központi hivatalban azonos volt; úgy a szultáni díván, mint a rnâlıje deftere az illető hivatalok ál tel kibocsátott rendeleteknek törzsét, a formai részek nélkül az intézkedő részt, foglalja magában. Mindegyiküket a szultáni kancelláriák több tisztviselője, különböző kézírással több személy vezette; néhol egymásután több bejegyzés ugyanazon kéztől, másutt több bejegyzés mindegyike más-más kéztől való. Az egy-egy defterben előforduló kézírások után legalább húszra tehető azon tisztviselők száma, akik a defter vezetésében részt, vettek. A defterekben első lapjuktól utolsóig szabálytalan, kéthárom ujjnyi margót találunk. Az egyes lapok legalsó bejegyzésének sorai a felsőkhöz viszonyítva ferdén vagy derékszögiben, de sohasem a felsők213