Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

4,"> var, I küéuuine (Tözüm. var. „A szekrényen szőlő van, szőlő, rajtad van a szemem. A falutokban három leány van, közülük a legkisebbiken rajta a szemein." A Chansons-ban, a Rizei vilajetből : IUC 'három' (22 : 12, vö. 24 : 19), dort 'négy' (16: 1, 3, 5), tforindi <Toze 'látható volt' (12:8), <Twn 'nap' <12 : 12), yiuzelli '150' (12 : 12, 14 : 17), yutrek 'szív' (12 : 21). A Trapezunti vilajetből: aöziune 'a szemeidnek' (24 : 33), düfiumursiun 'gondolkozol' <24 : 7), Günde 'naponta' (24 : 19, 21), yüreyum „mon coeur", illetőleg 'belsőm, gyomrom' (24 : 24), yüziume 'arcomra' (26 : 2), öfkelen 'haraggal' (30 : 22), scyle 'mondd' (32 : 16). Itt tehát az első szótag ö, ü hangja rendesen megőrződik. CAFEROGLU idetartozó szövegeiben (1. pl. Kuzey-Doğu İAT 153—55, 162—65, 171—76, 181—83) az ö, ü rendesen változatlan ; sok olyan alak van mint söyle- 'mondani', ölü 'halott', dön- 'visszafordulni', köy 'falu', günei 'nap', yüz 'arc*, SÜT- 'végighúzni', tün (1st. dün) 'tegnap', de — bár ritkábban — találunk ilyen alakokat is : yuqlen 'zacskóval' (153 : 34), duyunumuza 'lakodalmunkhoz' (154 : 18), wc 'három' (155:19), quíugfn

i 'a kisebbiket közülük' <163 :11), der/uS- 'küzdeni' (163 : 22) — 1st. dövüS ,uSkün 'három nap* (163 : 25), •usdüne 'rá* (163 : 37); a íoruhi vdájetben (Doğu İAT 219 skk.) : soz 'szó' <sokszor), don- 'visszafordulni' (222 : 8—9), tutun 'dohány' (222 : 26), ğun 'nap' (223 : 25) stb. És hogy van képviselve az ü az északkelet-anatóliai nyelvjárásokban nem első szót&gban? (Az ö itt nem jön tekintetbe.) Itt is ugyanazt az alternatív képviseletet látjuk, amelyet az első szótagban, azzal a lényeges különbséggel, hogy míg az első szótagban inkább megmarad az ö, ü, — a nem elsőben inkább megváltozik (az fi). Ugyanezt láttuk délnyugat bulgáriai területen is <396., 404. 1.). PiSABKVnél : (dalok, 178—79) : dedüm 'mondtam' (2. BZ.), geldum 'jöttem' (3), belüme 'derekamra' (4), benum 'enyém' (4), gelub 'jővén' (5), keseluq 'KycoueK' (5), getürdü'ün 'amit hoztál' (7:1), senun 'tiéd' (7 :4), günüdür 'es ist die Zeit des . . .' (7 : 3), gözüm 'szemem' (7 : 4), gideyrim (8), giderim (6), 'megyek', íiiekli 'virágos' (5). RiSANENnél ugyanezeket a jelenségeket találjuk. A trapezunti mánidalokban (49 skk.) pl. a következő alakok vannak : Bey ük 'nagy (221), Benum 'enyém' (221), Köpeyurj Kizi'kutya lánya' (222), oelürsun 'jösz' (223), sevdu^um 'kedvesem' (223), DÖse,unde 'ágyadban' (220), sürülür Tehet szántani' (228), yesun 'egyen' (229), oidelum 'menjünk' (230), nevűm 'mondtam' (230) stb. A rizei dalok nyelvében kissé másképp van a dolog (27 skk. 1.) : v

irsin 'adjon' <116. sz.), festim 'vágtam' (1

17), duiStum 'estem' (123), (fWwm 'behatoltam' (123), evlendwm 'megházasodtam' (125), İ'eminmn 'a hajónak a' (126), duiSurdum 'elejtettem' (126), K'uieuq 'kicsi' (126), bemum 'enyém' (130), verdum 'adtam' (140), uelvrum 'jövök' (165). SJég elmondhatunk néhány feltevést a jelenség történeti fejlődésére vonatkozólag. 88