Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
.Y» Általában azt lehet mondani, hogy az i hang az északkelet-anatóliai nyelvjárásokban előfordul ugyan, nem is ritka, de az i az esetek jó részében kiszorította. Mint már mondottam, nem valószínű, hogy ez a jelenség lenne az oka a szóvégi Î, u, ü hangok i-vel való képviseletének. Kzt azért nem gondolom valószínűnek, mert az általános t > i változás a kelet-ruméliai nyelvjárásokban nincs meg, ez a változás az északkelet-anatóliai nyelvjárások újítása. De lehet, hogy van valami kapcsolat a két hangváltozás között. 2. Az illeszkedés nélküli mii ragot is megtaláljuk északkeleti Anatóliában. RÁSANENnél ritkán szerepel a -mii. A mâni-dalokban, Rizében : sari Imii 'körülfogta' (116), afílmii 'kártolt' (117; afilmii p'ambuik (Tibi nem „die war erweicht wie Baumwolle", hanem „olyan volt, mint a kártolt gyapjú") ; Trapezunt : q'omui 'helyezte' (255), q'ara-imii 'feketék voltak', b'clá-imii 'szerencsétlenség volt' (275). CAFEROĞLIT Pisig c. elbeszélésében rendesen a -mii formát találjuk, de — ritkábban mii, -mvi, -müi is van. A 153. lapon, a 20—24. sorban a következő példák fordulnak elő : dönmii 'visszatért', varimii 'volt', qaímii 'elszaladt', calmii 'lopott', qoymii 'helyezte', almii 'vett', almiiler 'vettek'. A szöveg más részeiben azonban ilyen alakok is vannak : almii 'dobott' (154 : 29), boymui 'megfojtotta' (153 : 29), qaJmamii 'nem maradt' (153 : 29), ğirmûi 'behatolt' (154:36), getürmüiter 'hoztak' (154: 13) stb. Ugyanahhoz az igéhez más-más alakban járulhat a -mii: baqmiiler 'látták' (153 : 26) és baqmiiler (155 : 1), varimii 'volt' (153 : 8) és varimii (153 : 20), qaqmx! 'útnak indult' (153:9) és qaqmii (155:6), ciymii 'felkapaszkodott' (154 : 26) és ciymii 'kiment' (153:29), dönmüi 'visszatértek' (154:10) és dönmii (153 : 20). CAFEKOÖLU más szövegeiben is gyakran előfordul a nem illeszkedő -mii. Simona, Trapezunti vilájet : almiidi 'vett' (197:33); Vakfıkebir, Mahmutli falu, Trapezunti vilájet : almii 'vett' (199, többször), otmii 'lett' (199 : 19), kömmii 'elásta' (199:24) stb. Emellett — ritkábban — vannak ilyenek is : paqmü 'látta' (199 : 23), almii 'dobott' (199 : 26) stb. Ugyanígy van egy Zelego nevű faluból való mesében (Of, Trap, vilájet, 250 skk.). A Coruhi vilájetből való szövegekben a -mii alak mutatkozik (Doğu 1AT) : düimii 'esett' (221 : 6), almiiim 'vettem' (221 : 14), boyanmii 'befes tődött' (223 : 10), tutmii 'fogott' (224 : 1). A Karsi vilájet afsárjainál (Doğu İAT) : sön mii 'elhervadtak' (139 : 26). ölmii 'meghalt' (142 : 3), süsmii 'elhallgatott' (139 : 27). 3. Olyan alakokat İ3 találunk északkeleti Anatóliában, amelyekben a köznyelvi szóbelseji, de nem első szótagbeli -i-nek bizonyos esetekben i felel meg. A példák száma csekély. Ilyen alakok (CAFEKOÓM t, Kuzey-Doğu İAT, Trapezunti vilájet): geldiyinde 'jővén' (188:8), iq'n 'engedelem' (218:27; 218 : 28 : izin), kidip 'menve' (219 : 6), káli rím 'jönni fogok' (219 : 10), krdir 86
