Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
.Y» bvni (154 : 18), punl (153 : 10) ezt', ayizini 'száját' (153 : 24), sirani 'az egeret' (153:29), parami 'a pénzemet' (154:5), ayuyi 'a medvét' (154:33), yani 'oldala' (153:10), öli 'halott' (154:15), doyri 'egyenesen' (155:21), köyli 'falusi' (155 : 23), sopalari 'botjaik' (153 : 22), nem -i van a következőkben : köylü 'falusi' (155 : 21), döndü 'visszatért' (154 : 35), qarXu 'szembe' (155 : 1). Ez a Pisig c. elbeszélés, amelyből a fenti alakokat idézem, nagyon figye lemre méltó a mi szempontunkból : a nyugat-ruméliai nyelvjárásnak csaknem minden tárgyalt sajátságát mutatja. Még gyakran fogom idézni. A helység, Sürmene, ahol CAFEROÖLU feljegyezte, Trapezunttól 30—40 kilométerre keletre, Trapezunt és Of között van, a tengerparton. Hasonló a helyzet CAFEROÖLU egyéb északkelet-anatóliai szövegeiben, így a Rizei vilajetből való dalokban (i. m. 259 skk.) : toplanti 'gyülekezet' (259 : 2), yuqari 'fel' (259:9), aryitali 'az elválás óta' (259 : 26), boyu 'mentében' (260 : 7), sirasi 'sora' (260 : 14), doyurdi 'szült' (260 : 18), atumi 'lovamat' (260 : 3). A Öoruhi vilájetből való szövegekben (Doğu ÍAT) : galdi 'maradt' (219 : 3), Jululdi 'elfogták' (219 : 2—3), sordi 'kérdezte' (219 : 10), varmali 'menni kell' (222 : 3), davari 'juhot' (222 : 13) stb. A Karsi vilájetben, az Ardahani kerületben élő afsároknál (Doğu İAT) : garni 'hasuk' (140 : 25), arsláni 'oroszlánja' (141 : 10), guzzi 'bárány' (140 : 17), öni 'eleje' (141 : 15), galdi 'maradt' (140 : 10), oldi 'lett' (141 : 12), döndi 'átváltozott' (141 : 14). Itt azonban beszélni kell arról is, hogy északkeleti Anatóliában az i hang a köznyelvi i" képviseletében más esetekben is megjelenik s ezzel összefüggésben a magánhangzó-illeszkedés sajátságos alakokat mutat. (Vö. 407.1.) PI8ABEV szerint (175—176.1.) Trapezuntban 1 van t helyett a -liq képzőben : palaqlik 'mocsaras hely', aliaqlik 'aljasság', de vannak ilyen alakok is : güzeUuq 'szépség', insaniyetluq 'emberség', günluq '. . . napi'. Más idetartozó alakok : aiÜirim 'kinyílok', alUirim 'hozzászokok', yapalim 'csináljuk', baxalim 'lássuk', íiqalim 'menjünk ki'. (PISAREV, 176.) RASANEN Chansons c. közleményében, Atine helységből, Rizétől északkeletre, a tengerparton : íadir 'sátor' (12 : 16) ; Rize : sarihi ut k' 'körülfogtak bennünket' (14 : 6), solinda 'baljában' (14 : 8), sarcTilar 'körülfogtak (bennünket)' (14 : 9), k'iz 'leány' (18 : 19), k'irmizi 'vörös' (22 : 18), arasinda 'között' (14 : 23), yik'fuin 'leromboltad' (18:11). Megmarad az » y és x "tán ( yemeyi 'ételt' 14:6) s vannak ilyen alakok is: vardım 'mentem' (14:20), baXim 'fejem' (14 : 19), yârimin 'szeretőmnek a' (16 : 9). RASANEN M&ni-Lieder c. kiadványában, Rizéből: fanimaduim 'nem ismertem' (89. sz.), dariluir 'bosszankodik' (91. sz.). CAFEROÖLU Pisig c. szövegében gyakori az i : Vaqd'in zamaninda bir faqir vartmiX. Kimsesi yoyimiX. Qurbete l'igayim démiX. QaqmiX gitmiX. 'Volt egyszer egy szegény ember. Nem volt senkije. Elmegyek idegen földre, mondotta. Ütnak indult.' (153 : 8). Ritkább az i' a Rizei vilájet dalaiban (uo. 259 skk., 272 skk., 276 skk.). 85
