Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
.Y» KOWALSKI (i. h.) KÚNOS közlései alapján idézi ezeket : agair 'folyik' (köznyelvi aq'iyor), yayayir 'esik az eső' (yayıyor), f'ixilmayir 'nem mennek ki', (ciqilma[i]yor), gcliyir 'jön' (Samsun-Trapezunt; Húsosnál több példa is van). Saját gyűjtéséből közli KOWALSKI : fekiir, tartili ír, soru ir, durmiir, daiiiuvm'iir (Sivastól délre). RASANEN máni-dalaiból, Rizéből: itelmiyirsmn 'nem jösz' (88. sz.), <Tide,yruim 'megyek' (100; vö. 104, 155), íideyiri'en 'mikor mentél' (101) ; a Trapezunti vilájetből : seveyirum 'szeretek' (161), tarajrim 'fésülök' (209). L. még : Chansons, 18. 1. 16. sz. és 381. 1. 1. sor). Ennek az alaknak van -yr változata is, 1. K AŞANEN , Mâni-Lieder, Trapezunt : nideyrum 'megyek' (237. sz.), t'AFEROÖLr, Kıızey-Roğu IAT, Trapezunti vilájet : anla yrim 'értem' (143 : 3), kidlyrim 'megyek' (173 : 7), pulamáyrim 'nem találhatom' (175 : 35). Erre az alakra még visszatérünk. Tudjuk, hogy az r a törökben gyakran eltűnik, az oszmánli nyelvjárásokban is. Nagyon gyakori a bi forma bir 'egy' helyett és -yo a -yor helyett (RASANEN, Chansons, 9. 1). A yir-praesensben is bekövetkezett az r eltűnése. KOWALSKI (i. h.) ezeket említi : eseyi 'fúj' (esiyor), sariyi 'begöngyöl', (sarıyor), noııaniyi 'diszíttctik* (donamyor). Nagy számmal találunk ilyen alakokat ( yi. yi stb.) ('AFEROÓLrnak egy a Tokati vilájetből való szövegében (Sivas ve Tokat İAT, 187—89): di yi 'mondja', geliyi 'jön', yapiy'i 'csinál', aliyi vesz', götiirüyii vezet' (gctiriyo 'hoz', aliyo 'vesz' mellett). Az Ordui vilájetből ( Kuzey-Doğu İAT, 3—4) : gidiyi 'megy', vériyi 'ad', ligiyi 'kimegy' stb. Délen sem ismeretlenek az ilyen alakok. A Caziantehi vilájetből közli CAFEROÓl-l* ezeket (Cüney Doğu İAT, 194 skk.): söyliyi 'mondja', déyi 'mondja', parliyi 'fénylik' stb. A yi-ből azután egy -y alak fejlődött. Az idézett szövegekben a -yi stb. mellett ezt a másik, még rövidebb alakot is megtaláljuk. így pl. az a Tokati vilájetben feljegyzett szöveg, melyből a -yi alakra példákat idéztem, ilyen alakokat is ad : yayiy 'csinál', diy 'mondja', veriym 'adok', rariylar 'mennek', enmrüyler 'csináltatnak' (yapiy'illar .csinálnak' mellett). Az Ordui vilájetben -yi-féle alakok mellett van : döniy 'visszatér', veriy (vériyi mellett) 'ad', sormiy 'nem kérdez', Caziantebben pedig általános használatban van a y praesens. A köznyelvi geliyor, oluyor alakoknak itt geliy, olay felel meg. Emellett a fent tárgyalt quruluya 'felállíttatik', deriliyi 'összegyűlnek' féle alakok is használatosak. ( Ö MER A SIM A KSOY , ( hıziantep ağzı, I. k., 155 skk vö. még V. I., jegyzet; 185—186). C AKKROÖLU kelet anatóliai szövegeiből, a Kuzey-Roğıı İAT és a Cüney Doğu İAT e. kötetekből, a Tıapezuııti, Malatyai, Klûziğ-i, Tunceli i vilájetekből sok példát összegyűjtöttem a yi és -y képzőkre vonatkozólag, de ezek közlését most feleslegesnek tartom. Azt hiszem, a -yor > -y fejlődés az elmondottak alapján világos és arra nem lehet gondolni, hogy a nyugat-ruméliai -y más eredetű volna, mint a kelet anatóliai -y. 81
