Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

31» Kifogásolható, hogy a fentiekben a -y szufTixum keletkezését főleg n -yor alak -yir változatával hoztam összefüggésbe. Van -yi', -yo és yu alak is (1. KOWALSKI, i. h.) és ezekből is keletkezhetett -y. Egy ilyen elméletnek ellent mond a fent tárgyalt anyag, melynek tanúsága szerint a -y főleg a -yi alakkal áll összefüggésben. A nyugat-ruméliai alakok ( yir, -yi), melyeket mingyárt tárgyalni fogok, szintén e mellett szólnak. Egyébként nemcsak lehetséges, hanem egyenesen valószínű, hogy a -y az esetek egy részében y'i, -yu- -yo féle alakra megy vissza. Menjünk most át ruméliai területre. Ruméliában szintén vannak igeragozási alakok, amelyek a fent kifejtett -yor > -yir ~ -yir > -yi ~ -yi > -jy fejlődés mellett szólnak. Vidinben feltűnt nekem, hogy a szövegek lejegyzésénél hébe-hóba felbukkant egy sajátságos, ritka forma, egy -yr- képzős praesens. Kiderült — ha jól emlékszem, HASAN EBEN figyelmeztetett rá —, hogy ez az alak csak az első személyben használatos. Példák : baqayrim 'nézek', yapayrim 'csinálok', seveyriz 'szeretünk', deyriz 'mondjuk'. Ugyanez a forma, de i-vel a két mássalhangzó között, mutatkozik Adakalén : arayirim 'keresek' (KCNOS, Volksm. 109 : 37), üUyirim 'meghalok' (Népd. 14 : 7), bvlomayirim 'nem találhatok', earamayirim 'nem ölelhetek' (Népd. 86:9, 11). Feljegyeztük ezeket az alakokat délen, a blagoevgradi átmeneti nyelvjárásban is : aliyrim 'veszek', alx tfrrin, aliyir, aliyriz, aTijfrsintz, ali^rlar. E -yi', V

r formák mellett Nyugat Ruméliában is megjelenik a -yi, nem mindenütt, csak Adakalén, de egészen világos példákban : noliyi 'mi történik?' (Volksm. 17 : 19), baylayi 'köt' (Vm. 19 : 32), benzeyi 'hasonlít' (Vm. 135 : 27), yaniyi 'ég' (Népd. 24 : 24, 24 : 27), tuteyi 'füstöl', üteyi 'énekel', yeteyi 'elég' (Népd. 28 : 6, 7. 8). A -y szuffixum tehát Nyugat-Ruméliában ugyanúgy viszonylik a tárgyalt hosszabb alakokhoz, mint Kelet-Anatóliában. é Gazdag, részint hasonló, részint eltérő fejlődést mutat a yor-praesens északkeleti Bulgáriában. KOWALSKI ezt írja (Les turcs... de la Bulgarie du nord-est, 17. 1.) : [Deli Ormán és a környező vidékek nyelvjárásának jellemző vonásai] 10. A durativ praesens partioipiumának képzője nem -yor, hanem -yer, -yér, -yir, -yir, vagy a y eltűnésével: -er, -ér, -ir, -ir. Ezen kívül megjelenik egy vokalikus elem az egyes szám 3. személy végén : -yeri, -yéri, -yiri, -yi'ri, -yirî, -eri, -éri, -iri, -M, -iri, olyan alakok mellett, amelyek ezt az elemet nem mutatják. S mivel a durativ praesens részint az -a, -e, részint az -i, -i, -u, -ü végű gerundiumból képződik, ilyenformán az egyes számú 3. személyfi alakok nagy száma keletkezik, melyeket részint egyszerre használnak, részint más-más vidéken : gel-e-yeri, gel-e-eri, gel-e-er, gel-e-yiri, gel-e-iri, gd-e-ir, gél-i-yeri, gel-i-yiri, gel-i-eri, gel-i-iri, gel l er, gel-i-ir stb.". Itt, a KowALSKitól megvizsgált északkelet-ruméliai területen tehát -y alak nem keletkezett. 82