Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

.Y» Feljegyzéseink alapján átmeneti nyelvjárásnak tekinthetjük Orechovo nyelvjárását a Duna mellett, Lom (nyugati nyelvjárás) és Nikápoly (keleti nyelvjárás) között. Itt a g eltűnt (aac 'fa', ölum 'fiam', air 'nehéz', boáz 'torok', biyen- 'megkedvelni', cyren- 'tanulni') ; az ö > ü változás esetében ö hang van olyan szókban, melyekben ü-t várhatnánk (

ördek 'kacsa', ölmek 'meghalni', öle- 'mérni') ; az ö, ü nem változik o, u-ra (öyle 'úgy' üi 'három'); a lar, ter illeszkedése szabályszerű (aarlar 'fák', baqaylar 'néznek'). K keleti vonásokkal szemben a nyelvjárás nyugati sajátságokat is mutat : a szóvégi í, u, ii hangok i-vel vannak képviselve (alti hat', ari 'méh', qapi 'ajtó', aldi 'vett', bıırni orra', oldi 'lett', vurdi 'ütött', örti 'takaró', bai ört isi 'fejkendő', kürkli prémes') ; bizonyos szókban mutatkozik az ö > ü változás (bübrek 'vese', büdiek 'bogár', bürek 'egy tésztaétel', kiiprü 'híd') ; általános az » (~ i) hangképviselet (evin 'háznak a', evimizin 'házunknak a', elinden 'kezéből') és a -mii végű praeteritum (almii 'vett', qalqmii 'felkelt', oturmii 'ült', elurmii állott', görmii 'látott', sümii 'szidott'), a yor-praesens helyett a y praesenst használják (álay 'sír', baqayim, ysin, -y, yiz, -ys'iniz, onnar baqay 'nézek, nézel stb.'). A samokovi nyelvjárás nem tekinthető átmeneti nyelvjárásnak, mert megvan benne a nyugati nyelvjárások minden fontos sajátsága, kivéve a -mii praeteritum-képző változatlanságát. (Itt ilyen alakok

:vannak : qalmii 'maradt', qalqmii 'felemelkedett', uyumvi 'almit', vurmui ütött', de van ilyen is : ölmii 'meghalt', giilmii 'nevetett'.) Blagoevgradban a nyugati nyelvjárásterület vonásai közül megtaláljuk a szóvégi i-t (alti 'hat', qapi 'ajtó' qaldi 'maradt', ari 'méh', ayı medve', döramadzi 'épületasztalos', mell ari 'fiai', köpri 'híd', rodiunn burni a gyermek orra', vurdi 'ütött'), a mii végű praeteritumot (almii 'vett', qalqmii felemelkedett', olur mii 'ült', görmii 'látott', uyumii 'aludt', ölmii 'meghalt'), az » C ~ i) megfelelést (etimiz 'házunk', evinde 'házában', evimizde 'házunkban', yerimiz 'helyünk', benim 'enyém', resmini 'képét') és a yirpraesenst, melyről még részletesen beszélni fogok. Blagoevgradtól délre, Bulgária délnyugati részén, folytatódik az átmeneti terület. (Nagyon szeretném tudni, mi van Jugoszlávia és Görögország szomszédos nyelvjárási területeivel.) Kimentünk — mint már mondottam — Goce Deléevbe és egy szomszédos faluba, IhJmicába. Itt ilyen kelet i alakokat találtunk (főleg a faluban feljegyzett alakokat idézem) : aaf 'fa', rexlzuum 'gyermekem', biy n- megkedvelni', yemeyi 'ételt', (h)aur 'nehéz', — düz 'sima', öyren- 'tanulni', — bardaqlar 'poharak', dururlar 'állanak', alirlar 'vesznek' s ezek mellett ilyen nyugati formákat ; e/api 'ajtó', ari 'méh', qalmadi 'nem maradt', quzi bárány', qomii öli 'a szomszéd fia', tilki guyrui 'a róka farka', — kiiföjpri 'híd', kiéli 'rossz', iildi 'meghalt', ülri 'mérték', űrt 'befedni' biirek 'egy tésztaétel', hihizek 'bogár', iiksiir 'köhögni', ük its 'ökör', iiksies 'árva', — be yenmedim 'nem tetszett nekem", bizim evimiz 'házunk', girimle házában'. 62