Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

.Y» gelirim, -rsin, -ris, -rler 'jövök, jössz stb.', —

almiSlar "vettek", qa lmamiS "nem maradt', qalqmiS 'elutazott', ülmié 'meghalt', durmiS 'állott", gülmit 'nevetett'. Tapasztalható itt az ö > o, ü > w fejlődés tendenciája is : ğos 'szem', got

ıır 'vidd el', ğordum 'láttam', tehát ğ után, mint Anatóliában ; luruq 'romlott', iizuiq 'gyűrű', üzvuu'm 'gyűrűm', ymn 'gyapjú', yius 'száz'. Sajátságos vonása ennek a nyelvjárásnak, hogy sem a yw-praesenst, sem a y praesenst nem ismeri. Nem lehet itt feladatom a keletruméliai nyelvjárások leírása. Ezeknek legfontosabb képviselője, a sztambuli nyelvjárás, általánosan ismeretes, ahhoz meg még nincs anyagunk, hogy a többi keleti nyelvjárásokat jellemezzük és egymással szemben elhatároljuk. A mi szempontunkból most elég annak a megállapítása, hogy a tárgyalt sajátosságok tekintetében Kelet-Ruméliának minden török nyelvjárása lényegében megegyezik, azaz a nyugat-ruméliai nyelvjárás terület jellemző sajátságai a kelet-ruméliai területen általában nincsenek meg. Ezt bulgáriai utazásaim tapasztalatai és a fent idézett irodalom alapján bízvást mondhatom. Bulgáriai utazásaim alatt, főleg 1054-ben, kísérőimmel együtt sok alakot, sok szót és mondatot feljegyeztem, melyek a kelet ruméliai nyelvjárások ismeretéhez adalékokat szolgáltatnak, de ezeknek a feljegyzéseknek az ismertetése nem illene most az összefüggésbe és túlmenne ennek az értekezésnek a keretein. Talán feltűnik, hogy KOWALSKI „dunai nyelvjárásait" figyelmen kívül hagytam. E nyelvjárások hovátartozásának a kérdése GADZANOV és KOWALSKI kutatásaival el van döntve. Ezek a keleti nyelvjárásokhoz tartoznak. DMITBIKV Rumélia török nyelvjárásait a következő módon osztotta fel (Crpofl TypeuKoro s3UKa, Lgr. 1939, 5. 1.): 1. dunai, 2. drinápolyi, 3. macedóniai, 4. adakalei, 5. boszniai nyelvjárás. Fenti bizonyításom szerint az első kettő alkotja a keleti nyelvjárást, a másik három a nyugatit. • Fejtegetéseimben többször emlegettem, hogy az Albániában beszélt török nyelvjárás szintén a nyugati nyelvjárás-területhez tartozik. Albánia török nyelvjárásait még senki sem kutatta (vö. JACOB : ZDMG LII, 700), de DIM. SALEV szerint Albániában is a nyugati nyelvjárás alakjait használják, pl. a 'fa' neve agai. Az albán nyelv török jövevényszavai is a nyugati nyelvjárás tulajdonságait látszanak mutatni. így megőrizték az intervokalikus g-t, pl. : alb. (geg) bajagí 'rendes' (TAMÁS), vö. oszm. baya'i < bayagi, bayagi 'rendes, közönséges'; alb. begeni63