Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

.Y» Ezzel befejeztem a nyugat-ruméliai nyelvjárásterület jellemző vonásainak ismertetését. Azt mondhatná valaki, hogy vannak még jelenségek, hangtaniak és alaktaniak s más-félék is, amelyeknek a vizsgálata a nyugati nyelvjárás jellemzése szempontjából nem lett volna érdektelen, és szóföldrajzi kérdéseket is vizsgálni kellene. Ez az észrevétel helyes, de én egyelőre nem látok olyan jelenségeket, amelyeket ebben az összefüggésben tárgyalhatnék. Később, ha a balkáni török nyelvjárásokra vonatkozólag gazdagabb anyag fog rendel kezésünkre állni, bővíthetjük és módosíthatjuk megállapításaimat. Az is nagyon lehetséges, hogy Bulgáriában nem látogattam meg bizonyos helységeket, melyeknek felkeresése témám kidolgozása szempontjából nem lett volna lényegtelen. így pl. a samokovi és (îocc Deléev-környéki nyelvjárások utólagos vizsgálata 1955-ben igen fontosnak bizonyult. Különösen érzik a hiánya a jugoszláviai, görögországi és albániai török nyelvjárások ismeretének. Legyen szabad ebben az összefüggésben egyet-mást mondani a szókezdő A-ról. Ennek a hangnak a kérdésével vidini tanulmányaim közben is, újabb bulgáriai útjaim alkalmával is foglalkoztam. Ha az idetartozó példákat tér képre rajzolom, azt találom, hogy a Kazanlık—Kirdzali-vonaltól keletre Buigáriában A-s alakok fordulnak elő s ettől a vonaltól nyugatra gyakoribbak a A nélküli alakok. És mint KOWALSKI kiemeli (Osm. türk. Diai. 4. hasáb), a A- eltűnése különösen jellemzi a macedóniai nyelvjárásokat s megvan a boszniai törökben is (no.). A dolog azonban kissé bonyolult. Vidinben az idetartozó esetekben A , és 0 jelentkezik, s a szóbelseji és szóvégi A-nak szintén nem egyszerű kérdése a szókezdő A kérdésétől nem választható el. S az a benyomásom, hogy más területeken hasonlóan van a dolog. Az is tekintetbe veendő, hogy a hac an > aran (< qafan) 'mikor', hazir azir 'kész' féle alakok elválasztó vonala nem lényegtelenül eltér a keleti és nyugati nyelvjárásterület elválasztó vonalától (ami persze nem különösen fontos). Emellett Michajlovgradban, tehát nyugati területen hirsix 'tolvaj', hnmhar 'csűr'-féle alakokat jegyeztünk fel. A kérdés monografikus tárgyalásra vár. Hogy igaza van-e KowALSKinak, aki azt hiszi, hogy a A- eltűnése délszláv befolyásnak tulajdonítandó, nem bizonyos. Feltétlenül számolni kell más tényezőkkel is. (Vö. még JACOB : ZDMC, Eli, 711 ; DMITRIKV : I)AX B 1929 : 94 sk„ Arch. Or. V, 90 skk.) • Bizonyos területek nyelvjárását kelet és nyugat közötti átmeneti nyelvjárásoknak tekinthetjük. Ezekről és az idetartozó problémákról (pl. a keleti nyelvjárások nyugati formáiról és megfordítva) esak akkor leszünk képesek pontosabb képet adni, ha ntajd Huniélia török nyelvjárásainak részletes leírása elkészül. 61