Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

.Y» Vracában küpri és ürdek. Szófiában köpri, küpri és ördek, Samokovban kiupri és ördek, Küstendilben köpri és ördek, Skopljéban küpri és ürdek. Boszniából valók ezek az adatok : uIdi 'meghalt', urti 'takaró'. A skopljei küpri és ürdek alakok mellett Macedóniából, Radoviából fel van jegyezve a köpri 'híd' alak, továbbá Radoviíból és a szintén macedóniai Kocaniból az öli 'halott'. Vö. DMITRIEV : DAN B 1928, 268. 7. Általánosan ismeretes, hogy a régi török hangzóközti, mássalhangzóelőtti és szóvégi g Istambulban veláris vokalizinusú szavakban általában eltűnt, palatális vokaliztmisú szavakban pedig y formájában jelenik meg.

1 Ezzel szemben a nyugati nyelvjárások a régi g hangot mind megőrizték. A kétféle képviselet határvonala azonos azzal a vonallal, amelyet fent a keleti és nyugati nyelvjárás-terület határvonalául megjelöltem. (L. a VII. térképet.) A vidini nyelvjárásban a 'fa' neve agai, a keleti nyelvjárás-területen általában aai, — a keleti nyelvjárás-terület beyen- 'megkedvelni' igéje Vidinben hegen- alakban van meg. Ehhez megjegyzem, hogy Vidinben a palatális vokalizmuBÚ szavakban egy közlőtől g helyett f-íéle hangot, tehát spiránst is hallottam. Egyéb példák : sag 'egészséges', agla- 'sírni', babadíigim 'atyácskám', ayaya 'lábnak', degenek 'bot', hegbe 'átalvető', eger 'ha', eteğinden 'öléből', urdege 'kacsának*. A köznyelvi bey 'úr' Vidinben is ebben az alakban használatos, a régi beg alakot kiszorította a köznyelvi forma ; ugyanígy van a dolog a dél 'nem' < degil < degül szó esetében. Palatális spiráns alakjában maradt meg a régi g az adakalei nyelvjárásban : íodíuya 'gyermeknek', oyli 'fia', aylamaya 'sírni', old'iyindan 'mivel ő . . . volt, lévén', sojleme^'e 'mondani', düyün 'lakodalom', gördüyüm 'akit láttam'. Északnyugati Bulgáriában, Lomban, Vracában, Szófiában és a nyugati nyelvjárás más helyein agai 'fa' és begen- 'megkedvelni' alakokat jegyeztünk fel s itt a többi idetartozó szók is g-vel hangzanak. Ami Boszniát illeti, az öi 'fa' MUSTAFA ABDÜLAZÍZ szóbeli közlése szerint agai nak hangzik és a keleti nyelvjárások yirmi 'húsz' szava BLAU Türkischo Sprachendkmáler aus Bosnien című munkája (31) szerint igirmi nek. BLAU munkájában egyéb példák is találhatók. Ilyenek : ağladı > ayladi [valószínűleg -di] 'sírt', beg 'úr', bogaz 'torok', d eğitmek 'változni', digrtn 'szénahányó villa', 1 L. pl. J

ACOB : ZDMG L1I, 708 If. Ami a kiejtést illeti, egy reni daga 'hegynek' alakból daa lett (hosszú, kőt esúesú magánhangzó ; Coı.ı.lNOKlt, Iteiehstürk. l.autstudien 24 — 26 : da a), esetleg dil; da'a alak ninesen. 58