Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
.Y» egle- 'feltartóztatni', egri 'görbe', yüğrük 'fürge'. Ezek az alakok a keleti nyelvjárásokban bey, boáz, deyiémek, diren, eyle-, eyri, yürük alakban vannak meg. BLAU adatait megerősítik KARL SAX feljegyzései, melyeket a Német Keleti Társaság folyóiratának tizenhatodik és tizenhetedik kötetében (XVI, 757 és XVII, 380—81) közölt. SAX azt mondja, hogy a kef betű akkor, amikor az 03zmánlik y-nek ejtik, a boszniai nyelvjárásban y-nek hangzik, mint pl. a beg 'úr', eğlenmek 'mulatni', öğrenmek 'tanulni' szókban. Ugyancsak Sxxnál találjuk a következő adatokat : ;,konaghün, konagha, konaghüm", melyek a ,,konagh" 'palota' szó ragozott alakjai, továbbá a Mehmed aga és Ibrahim aga alakokat. („In Aga wird das fíhain deutlich wie g ausge8prochen.") MUSTAFA ABDÜLÂZİZ közlése alapján idézhetem a már emiitett agac szón kívül a buzağı 'borjú', bag 'kert', baga 'kertbe' alakokat. A régi török y nek ez a képviselete mutatkozik a szerb nyelv boszniai török jövevényszavaiban is. Ebben ilyen török jövevényszavak találhatók : bağlama 'Schloss' ('zár', BLAU, 11), — 1st. balama, írott alak: bağlama); begenisati 'megelégedését kifejezni' (10) — 1st. beyen- 'megkedvelni', írott alak : beğen-; djuvegija '(31) —1st. güvey 'vőlegény' < g iivegi; jagerz [ jágrz) 'Fuchsschimmel' (35) — 1st. ya'iz < yag'iz 'barna' ; kaSagija 'vakaró' (10) — 1st. qaSai, írva kaşağı. A török g megvan VUK KARADZSICS szerb szövegeinek török jövevényszavaiban is, 1. DMITKIEV : DAN B 1929, 90 skk., ahol DMITRIEV (90. 1. lent) hangsúlyozza, hogy a szerbiai török nyelvjárás terület nem tartozik a konstantinápolyi nyelvjárás-területhez. Emellett a boszniai törökben megjelenik kivételesen a y- s alak is, pl. ebben a szóban : eyer 'nyereg' régebbi rgtr alakból. Mint Skopljében használt frtrinákat. DIM. S .u .EVtöl a következő alakokat jegyeztem fel: agac 'fa', ogul 'fiú', oglum 'fiain', ag'ir 'nehéz', bogaz 'torok', bégen- 'megkedvelni', ögrin- 'tanulni', sügmvk 'szidni', dugnak 'ütni', siigüt 'fűzfa', gögüs 'kebel', gdmege 'jönni', varmağa 'menni'. Néha az volt a benyomásom, hogy a g hang zárja nem tökéletes. Ezeket a feljegyzéseket megerősíti KOWALSKI is, a macedóniai népdalokat közlő dolgozatában (WZK.M XXXIII, 108). A következőket mondja: ,,[A radoviái nyelvjárást Macedóniábanj az intervokalikus veláris zárhangnak (g, ğ) meglehetősen erős megtartása jellemzi, pl. olmağa 'lenni' (más nyelvjárásokban olmaya, ill. olma), toprağa 'földia-', gördügün 'amit láttál', komiliği 'ahol ő letelejK'dett', diiğiin, 'lakodalom'. Ezzel szemben —- mondja tovább KOWALSKI — a g hang i előtt a mindennapi beszédben y-vé változik, pl. béyazliy 'fehérszíne', bárdig '[x.harat', (btyazl'igi, illetőleg bardağı alakokból). Mássalhangzók előtt is y-vé változik a g. pl. : boyday 'búza' - boyday -< bogday, dayler 'hegyek', bayliyor 'köt', aylı: sírj'. Ellenben van ilyen alak is : bagr'im 'belsőm'." 59
