Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
10 hardza- 'pénzt kiadni' ige is hardzc- alakban használatos. — Adakalén : sorundze 'mikor kérdezi' (Vm. 5 : 34), otu ni Ize 'mikor . . . lesz' (Vm. 7 : 21), olundza (Vm. 18 : 19, 24 : 3. 38 : 17). yalnizdzt egvodiil' (Vm. 8 : 25), „rtandza oyli 'középső fia' (Vm. 18 . 10). yaraXce lassan' (Vm. 21 : 37), riqim/za kimenve' (Vm. 41 : 34.). Itt a r, dz hatására is kell gondolnunk. A la(tt), -le(n) ' val. -vei* rag Vidinben : qizlen "leánnyal', ı/o'lltıı karral', pila'trlen 'piláffal', oturtma 'vele'. — Adakalén : qizlt leánnyal' (Vm. 7 : 20), aratttmtqh kereséssel' (Vm. 14 : 29), toplt 'golyóval' (Vm. 24 . 34, 38), topla (25:7), rtxlziiqla gyerekkel' (Vm. 114:30), rodzaqle (172:0). Itt -le az eredeti alak. Megemlítek még egy ndakalci alakot : az qale 'csaknem' (Vm. 9 : 20). vö. köznyelvi az quia. A dorde (< dördt )-léle alakok nem tartoznak ide. Kevesebbszer fordulnak elő, de unnál feltűnőbbek a palatális illeszkedés megzavarodásának esetei. Itt a következő vidini alakokat idézem : güzal 'szép', ser mâ 'ne szeress", gitmá 'ne menj', gtlniá 'ne jöjj", jfid alt m 'menjünk', ben-da 'én is', ne da seni '[se őt] se téged". A sermú alak mellett előfordul sterna is. — Adakalén : bir-da 'egyszerre' (Vm. 2:9: 4:21: bir de), dtrst t/a 'ha mondja is' (Vm. 2 : 11), ben-da 'én is' (Vm. 3 : 19); sajátságos alak a ba de *és ez' (Vm. 223 : 12). HASAKÉN (Chansons, 5. 1., 2. j.) idézi Kow'ALSKitól a következő macedóniai alakokat : tUisi-da 'mind az ötven', ben-da én is' ; vö. még gösttrda 'mutasd csak' (1. sz. 2. sor), ikimizda 'mi ketten' (54). 6. Az ó-oszmánli ö hangot a nyugati nyelvjárásokban bizonyos gyakran használt szókban ü. ut, u képviseli. Ez a jelenség (1. a VI. térképet) szintén el van terjedve az egész nyugati nyelvjárás területén, északnyugati Bulgáriában, Adakalén, Boszniában és Macedóniában, de nem mindenütt teljes követ kezet ősséggel. Körülbelül 40 szóban fordul elő ez a váltakozás (1. cikkemet : lloezn. Or. XVII : Le passage ö > ü dans les parlers turcs de la Houmélie nord-ouest) ; ilyenek pl. : fözmek 'megoldani', dönmek 'visszafordulni', gömmek elásni", gönthrmtk 'küldeni', götürmek 'vinni', kömür 'szén', köprü 'híd', öksüz 'árva', ölnnk 'meghalni', öpmek 'csókolni', ördtk 'kacsa', örtmek 'befedni'. Vegyük ezek közül a köprü 'Ind' és ördtk 'kacsa' szókat. Ezeknek alakjai a keleti területen köprü és ördek. A nyugati területen : Vidinben kiipri és ürdik, Adakalén kiiprü és iirtltk. Lomban kiipri és tinit k. Oreebovóban kiiprü és örthk, Micliajlovgradban kiipri és örthk, Berkovieában kapri és ördtk. 57
