Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
i; de gyakoriak az olurlar 'lesznek', ararlar keresnek', yularlar elnyelik' típusú alakok is. A névszóknál Adakalén is rendesen a köznyelvi illeszkedés szabálya örvényesül, de vannak ilyen alakok is : qanler, a qan vér' szó többese, yil dizlerimiz csillagaink', sarayler 'paloták', patliSahlrr királyok', luquinlcr, a luqum 'egy édesség-féle' szó többese. Egyébként a -lar, -ler illeszkedésében a nyugati területen is általában a köznyelvi szabályok érvényesülnek. De Vracában lejegyeztünk yajxiylar 'csinálnak' mellett ya/xtyler alakot is, és KOWALSKI macedóniai népdalaiban gyakoriak az ilyen alakok : babaler 'apák' (59), agaler 'bátyák' (4<>), analer 'anyák' (59), qanler 'vérek' (58), taHler 'kövek' (59), yafler 'könnyek' (59), •urdüler 'meglőttek' (58), quyililer 'letettek' (58). DIM. &ALEVtől származnak a következő macedóniai alakok : agaclar 'fák', hastalar 'betegek', yajxiylar 'csinálnak', alaylar 'vesznek'. A -lar, -ler többesjel mellett, melynél az illeszkedés hiánya Vidinben a fent tárgyalt igei alakokban szabályszerű, különösen gyakori — de nem szabályszerű — az illeszkedés hiánya a feltételes mód képzőjénél. Vidinben is, Adakalén is nagyon gyakoriak az ilyen alakok : olur se m 'ha leszek', baqma'sern 'ha nem gondozom', yaparseler 'ha csinálják' (Vidin), varsc 'ha van' (Adakale, Vnt. 3 : 24), al'irse 'ha vesz' (Vm. 17 : ti), sőt Vidinben határozottan gyakoribbak, mint az olsa 'ha lesz', oq'isa 'olvas' (így) alakok. Macedóniai alakok (KOWALSKI, Volksl.): olurse "ha LESZ' (51), alamasek 'ha nem tudjuk venni (37), sald'i rtmasen 'ha nem támadsz' (5). A dativusban Vidinlten rendesen szabályos az illeszkedés, de ilyen alakok is vannak : one qadar 'tízig', altiye 'hatnak', doquze 'kilencnek', otuze 'harmincnak', qirke 'negyvennek' (csupa számnév). — Adakalén : nuktubc levélnek' (Vm. 1G6 : 22), udzine 'végére' (Vm. 89 : 2t>), qarfisinc 'ellen' (Vm. 90 : 5), yolum'izc 'utunkra' (Vm. 221 : 2). Az ablativushan Vidinben a hamamdan fürdőből', quXIuqlan 'ebédtől' alakok a szabályosak, de ritkábban előfordulnak ilyenek: qah'irili n 'bánattól', mcqánulen 'helytől' és különösen gyakran a participium ja-rfeeti titán, sora 'után' névutóval : buyurulduqten sora 'miután megparancsolták', aldiqten sora 'miután vett', ohluqtcn sora 'miután lett'. Feltűnők Adakalén az ilyen, mindenesetre kevésbé használt alakok, mint allardın 'lovaktól' (Vm. 53 : 19), atden 'lóról' (179:24), altinden 'aranyból' (181:31). dolabden 'szekrényről' (182: 2), agadzden 'fáról' (197:2). Itt is gyakori a -</» n veláris magánhangzó után a participiális szerkezetcklten: yapHqhn sonra 'miután megcsinálták' (Vm. 4:12), uyuttuqhn sonra 'miután elaltatta' (Vm. 39:37). bayramdın sonra Tıach dem Fest' (Vm. 13:14, 112:12). (Istamhulhan is: yapt'iqtrn sóra, Kűxos, OTX' y I. 20:27). A -dia, -díi végzet Vidinben : yalnisii "egyedül", ortaiulzisi 'a középső', olundíe 'mikor . . . lesz', qaradze 'szarvas', qarinulze 'hangya' ; itt még a 56
