Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
10 Északnyugati Bulgáriában a szóvégi -i ezekben az esetekben általános, igy pl. Michajlovgradban ilyen alakok használatosak : alti 'hat', oldi 'lett', örti takaró', tüyli 'tollas' : Vracában : burai 'orra', ayı "medve", ari méh'. tutti 'fogott' : Küstendilben : örti 'takaró', qaldi 'maradt', rakı sokan', köyli 'falusi' ; Samokovhan : taugi 'tyúkot', qomii oqli 'a szomszéd fia", quzi 'bárány', qapi ajtó', ari 'méh', kapri 'híd', öldi 'meghalt', (kötti 'rossz'). A boszniai nyelvjárásban a rendelkezésünkre álló adatok szerint a szóvégi u, ti és t hangok i-vel vannak képviselve (Blau, i. m. 17) : iddi 'meghalt', oldi 'lett', urti 'takaró'. Ami a macedóniai nyelvjárást illeti, Szófiában DIM . SALEVtől a következő skopljei adatokat jegyeztem fel : alti 'hat', qapi ajtó', vurdi ütött", buni 'ezt', ti rti 'befedte', k tipr i 'híd', bulumli 'volt'. KOWALSKI pedig a macedóniai Badoviá török nyelvjárásáról a következőket mondja : „Szóvégén csak i hangot találunk ott, ahol más nyelvjárásokban i', u vagy i" van és ilyen alakok mint öli 'fia', kapi 'ajtó', boyuni 'termetedet', uli 'nagy', yoli 'útja', kuri 'száraz', urdi 'ütött', oldi 'lett' különösen jellemzők a mi nyelvjárásunkra". (WZKM XXXIII, 168 ; í*; 1. uo., 2. j.) Egyéb adatok KOWALSKI szövegeiből, ugyanebből a kiadványból: öli 'halott', yüri 'siess, menj', güli rózsája", güni 'napja', zülüfli fürtös'. E mellett találunk KOWALSKI szövegeiben ilyen alakokat is : üf ündiü harmadik', türlü 'fajta'. Ezek az iskolai nyelv hatására keletkeztek. E változás alapján válik érthetővé, hogy a török li, -li, -lu, -lü képző a szerbben csak -li alakban van meg. (I)MITRIEV : I)AX B 1928, 274.) 2. A nyugati nyelvjárás másik jellemző vonása a mi'/praeteritum illeszkedésében mutatkozik. (L. a II. térképet.) A keleti nyelvjárásban e képzőnek négy alakja van : -mi/, -mii, -mai, -műi, ugyanígy Adakalén. Boszniából nincsenek adataim. Egyébként azonban a nyugati nyelvjárások területén, Nyugat-Bulgáriában és Macedóniában, sőt az átmeneti nyelvjárásokban, Orechovóban és Blagoevgradban is, ennek a képzőnek az egyetlen alakja a -mii. Ezekben a nyelvjárásokban ilyen alakokat látunk, mint almii 'vett', qalqmii 'felkelt', yapmii 'csinált', olmii 'lett', ti(ti)lmii 'meghalt', durmii 'állt'. Samokovhan az almiiis 'vettünk', ti Imii 'meghalt', gülmii 'nevetett' (altmii 'hatvan') alakok mellett ilyeneket is jegyeztünk : qalmii 'maradt' qalqmii 'felemelkedett', vyumui 'aludt', durmui 'állt'. Néhány példa Macedóniából, KOWALSKI gyűjtéséből (Volksl. 216, prózai szöveg, 1—3. sor) : varmii 'volt', varimii 'volt', qar ynmii 'havazott', urmiilír 'meglőtték', sormii 'kérdezte'. A dalokból : f'iqmii 'felszállt' (9. sz.), yazilmamii 'nem írott (uo.), yazmii 'írt' (uo. és 198 : 31), almii 'vett' (21), qalmii 'maradt' (38), qalmumii 'nem maradt' (42), oturmii 'leült' (62). Ezek mellett ilyenek is vannak : yolini Xaiirmii 'eltévedt' (19), yammui 'behunyta a szemét' (26), vyumiiim 'elbóbiskoltam' (47). Mint mondottam, Boszniából nincsenek adataim a -mii alak haszná53
