Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
I I latára, de DMITRIEV (DAN B 1928:272) idézi a IhirmiJt nevet, mely a kelet-ruméliai DurmuS megfelelője. 3. Harmadik jellemző sajátsága a nyugati nyelvjárás-területnek. hogy itt a keleti nyelvjárások i hangja nem első szótaghan és zárt utolsó szotagban bizonyos esetekben szabályosan t alakban jelenik meg. (L. a III térképet.) Legjobban ismerem ezt a jelenséget a vidini nyelvjárásból. Itt körülbelül minden mássalhangzó szomszédságában jelentkezik, gyakori és jellemző, de ritkán látjuk tőszavakban és rendesen nem y, r, dz szomszédságában. Példák : demir 'vas', derin 'mély', gelin 'menyasszony', serin hűvös", iri» 'engedelem' (z\), qapinin 'ajtónak a', qapis'inda 'ajtajában', gelinim "menyem", gclinn'iq 'menyasszonyi ruha', benim 'enyém', senin tiéd', memleketin 'az országnak a', evimin 'házamnak a', elinde 'kezében', geldigi 'jövése', end'irir 'levesz', ceqilir 'visszavonul', gidip 'menve', henis 'éppen', abdess'is "tisztátalan", seneliq '. . . éves', birbirimizi 'mi . . . egymást', verdiq 'adtunk', aske rim 'katona vagyok', verir-mi-sin 'adsz-e?', dildir 'nem', iííne'munkájára', ye Tdiik 'helyecske', giyimy 'öltözik', dilendíiyim 'koldus vagyok', isteyeyim akarjak', vereyim 'adjak', qaiik 'kanál', yapayım 'csináljak', alayim 'vegyek', bayilir 'elájul', ogliyim 'fia vagyok', iqa- 'mosni' < y'iqa-. Az idézett e— i, t— i vokalizmusú tőszavakban (dtmir, derin, gelin, serin, izin) csak az izin szóban vaıı i" képviselet. A jegyzék végén (a ye'dzik szótól kezdve) olyan eseteket idézek, amelyekben az i" képviselet y és dz után nem lép fel. Vannak olyan szavak, melyekben y és S után i' > i változás látható. Adakalén a jelenség KŰNOS feljegyzései szerint nincs meg, s nincsenek rá adataim Boszniából sem. De megvan nyugati Bulgária jó részén, a tulajdonképpeni nyugati nyelvjárás területen kívül az e területhez közel eső Orechovóban és Blagoevgradban is, és megvan Macedóniában. Ezeken a helyeken ilyen alakokat látunk : eğilmek 'meghajolni', etrin 'háznak a' (Lom), evimizin 'házunknak a', yit idiniz 'jöttetek' (Orechovo), evimizin 'házunknak a', elinde 'kezében' (Szófia, Skoplje), bizim erimiz 'a mi házunk', eteğinde 'ölében' (Samokov), evimiz 'házunk', evinde 'házában', (Blagoevgrad). KOWALSKI macedóniai feljegyzései sajátságos módon általában nem mutatják ezt a jelenséget, de azért vannak nála ilyen alakok, mint ,,rengimi'' 'színemet', „dengimi" 'páromat' (38 ; ugyanabban a dalban : kendimi 'engem'). Meg kell azonban jegyezni, hogy az a hang, melyet KOWALSKI i'-val jelez, nem a rendes oszmánü t; „cinem nicht gespannten i áhnlich" — ahogy a 168. lapon mondja, ami nekem fonetikailag nem világos. (L. még Osm.-türk. Diai., 8. §.) Ez a dolog lényegét nem érinti, mert KOWALSKI i'-ja általában a köznyelvi t-t (qiz 'leány') képviseli. 4. Kisebb területen van elterjedve a nyugati nyelvjárásokban a régi 54
