Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

ról. Közlései szerint Skopljéban, Kumanovóban, Velesben ( Köpriilii), Stipben (Iátip), Tetovóban (= Kalkandelen), (îostivarbaıı ugyanazt a török nyelvjárást beszélik (vö. KOWAESKI : WZK.M XXXIII, H>9, 7. sor skk ). Különféle nehézségekkel kellett küzdenünk. Először is nem volt könnyű közlő személyeket találni. Több helyen, ahol a néprajzi térképek törököket jeleznek, ma már vagy egyáltalában nincsenek törökök, vagy csak néhány személy vagy néhány család. így nem találtunk törököket Stanke Dimitrovban, Breznikben és Mezdrában. Trbnt nem látogattuk meg, mert Breznikben megbízható formában úgy értesültünk, hogy ott nincsenek már törökök. Csak néhány török család él Szófiában, Burgasban, Górna Orechovicában, Küstendilben, Michajlovgradban, Berkovicában, Blagoevgrádban (itt csak néhány személy). Ilyen helyeken a közlő személyek adatait nagy kritikával kell kezelni. Az emberek a családban még törökül beszélnek, de a nyelvük nem támaszkodik egy nagyobb török nyelvi közösségre, könnyen más török nyelvjárások befolyása alá kerülnek. A családon kívül rendesen bolgárul beszélnek, kizárólag bolgár nyelven olvasnak és bolgár nyelvi formákban gondolkoznak. Másik nehézség volt az idő rövidsége, öt hét alatt csaknem harminc helyet látogattunk meg, amelyek Bulgária legkülönbözőbb vidékein vannak, s az idő legnagyobb része utazással telt el. Elkerülhetetlen volt, hogy össze ne állítsuk bizonyos szavak és kifejezések jegyzékét, amelyek az én kutatási célomnak megfeleltek, és ezt a listát dolgoztuk fel a legtöbb helyen. A lista körülbelül százhúsz pontból állott. Megtörtént, hogy szövegeket is jegyeztünk fel és itt-ott — ahol a körülmények kedvezők voltak — megkíséreltünk rendszeres szógyűjtést végezni, de ilyenféle munkálatokra tulajdonképpen nem volt időnk. 1955-ben újra négy hetet — az október hónapot — töltöttem Bulgáriában. Azok a helyek, melyeken ez alkalommal kutatást végeztem, a következők : 1. Samokov, ahol még kilenc török ház van. Velem volt HAZAI GYÖRGY. Az itteni törökök úgy mondják, hogy „sopul" ítészéinek (Sopca qonuSuruz, Sop dili). 2. Goce Deléev (= Xevrokop, törökül Nevrekop ; vagy tíz család). 3. Dibnica (törökül Dupnica ; török falu Goce Delőev mellett, körülbelül száz török házzal). 4. Ichtiman (törökül Ilıt iman, 2—3 ház). 5. Paznrdíik = Tatar Pazardiik (törökül Pazardílk, meglehetős számú török lakossággal). 6. Plovdiv. 7. Cirpan (törökök nincsenek, de sok a törökül beszélő cigány). A 2—7. alatt felsorolt helyeken MIJATEV PÉTER volt a kísérőm. II. A XYUGAT-RUMfiLlAl XYELVJ ÁHÁS A fentiekben ismertettem a probléma kutatásának történetét. Most rendszeresen fogom tárgyalni a kérdést és bemutatom azokat n jelenségeket, amelyeknek alapján felosztom a bulgáriai török nyelvjárásokat ós bemutatom 50