Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

10 Ezeknek az információknak a Itatása alatt megváltoztattam a tervemet. Eredetileg tudniillik úgy gondoltam, liogy először Küstcndilhcu töltök el néhány hetet. Most tanácsosabbnak látszott, bogy a bulgáriai török nyelvterület minél több pontját felkeressem, hogy lássam, e területnek mely részein beszélik a keleti és mely részein a nyugati nyelvjárást. A nyugati nyelvjárásra vonatkozólag úgyis kezünkben vannak KÚNOS terjedelmes adakalei feljegyzései és megvannak az én vidini tanulmányaim. Ita még nem is jelentek meg nyomtatásban. Xem látszott tehát fontosnak, hogy a nyugati nyelvjárásterület egy harmadik pontját, Küstcndilt. közelebbről megismerjem. így azután öt hét alatt meglátogattam Bulgária török nyelvterületének huszonnyolc pontját. Hogy a nyelvi feljegyzések minél megbízhatóbbak legyenek, magammal vittem HIZA Moixovot, illetőleg a feleségét, MKKKI'KE MoLLOVÁt, aki a szófiai egyetemen előadásokat tart a török diákok számára a török nyelvészetről, és magammal vittem aspiránsomat. HAZAI GvöKUYöt. Mind a hárman csináltunk feljegyzéseket és megbeszéltük a problémákat.

1 A következő helységeket látogattuk meg : Szófia, Plovdiv (törökül Filibe), Pestcra (törökül Pcátere), Asenovgrad (régi neve Stanimaka, törökül Asenograd), Kirdzali, Dobrovolec, (Büyük Erdáili, ez egy kis falu nem messze Kirdzalitól), Stara Zagora (törökül Eski Zára), Kazanlık (törökül Kızanlık), l.evskigrad, a régi Karlovo (törökül Karlova),Sliven (törökül Slimiie, Islimne), Jambol, Karnobat (törökül Karinabat, régi időben Karîıı-ova), Ajtós (törökül Aydos), Burgas, Sztálin (a régi Várna), Baléik, (iorna Orechoviea (törökül Yukarı Hansa), Tırnovo, Svistoj (törökül Zistevi, Siáto), Pleven (törökül Plevne), Stanke Dimitrov (a regi Dupnica), Küstendil. Hreznik, Mezdra, Vraca, Orechovo (törökül Hava), Michajlovgrad, amelynek régi nevei F'erdinand és Kutlovica (törökül Kutlovca), Berkoviea (törökül Berkovsa), Blagoevgrad (a régi Górna Dzumaja, törökül Dzuıııâ yî-bfdâ). Ezenkívül abban a helyzetben voltunk, hogy Plovdivban feljegyzéseket csinálhattunk a kukleni nyelvjárásról, PeSterában a Yeni Mâle-i nyelvjárásról, Svistovban a nikápolyi nyelvjárásról (törökül Xebol, Xigbol), Plevenben a lomi nyelvjárásról, Szófiában a skopljei (üskiibi) nyelvjárásról. Természetesen mindenütt törekedtünk arra, hogy azoknak a helyeknek a nyelvjárásáról, amelyeket nem látogathattunk meg, értesüléseket szerezzünk, de ebben a tekintetben óvatosságra volt szükség. Legértékesebbek voltak MUSTAFA ABDÜLÁZÍZ felvilágosításai a szófiai, vraeai, továbbá a gocedeléevi (= nevrokopi), iclıtiınani, tatar pazardziki és a boszniai nyelvjárásról. A volt skopljei polgármester, DIM. SAI.KV, aki most a Kolarov könyvtár keleti osztályán dolgozik, fonto.- közléseket adott a macedóniai nyelvjárások1 Kísérőimnek e/.eıı a helyen is hálás köszönetet mondok .seiritséiíükért. Köszönetet kell m ók mondanom a Bolgár Tudományos Akadémiának, n szófiai Kulturális Kapcsolutok Bizottságának, a I tollár hatóságoknak, török közlőinknek és mindenkinek, akik munkámat támogatták. 49