Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
tói. Az is világos, hogy nagyjában megegyezik az adakalci nyelvjárással. 1 Azt is rövid idő alatt meg tudtam állapítani az irodalomból, hogy a régi boszniai török nyelvjárás szintén a vidini és adakalei nyelv járást Őrület hoz tartozik. A boszniai nyelvjárásterületről sajnos rsak töredékes, inkább régi feljegyzéseink vannak, de remélhető, hogy e nyelvjárásra vonatkozó ismereteink a jövőben még növekedni fognak. Hasznos munkálatokat végzett e téren N. K. DMITKIEV. 2 Végül világos volt az is, hogy a macedóniai török nyelvjárásterület a fenti nyelvjárásokkal rokon vonásokat mutat. Erről beszéltem a bolgár akadémia 1953. március 30 i ülésén. Annak a véleményemnek adtam kifejezést, hogy a Halkán félsziget török nyelvjárásai két csoportra oszthatók, egy keleti és egy nyugati csoportra, mely utóbbit Vidinben, Adakalén, Boszniában és Macedóniában beszélik. A két nyelvjárást — mondottam — négy-öt feltűnő vonás választja el egymástól. Előadásom után néhány napra a Bolgár Akadémia lehetővé tette, hogy kiránduljak Nyugat-Bulgáriába, Küstendilbe, ahol Bulgáriának leggazdagabb gyümölcstermő vidéke van. Ott nagy meglepetéssel konstatáltam, hogy a küstendili török nyelvjárás szintén az említett nyugati nyelvjárás területhez tartozik. Azonnal elhatároztam, hogy visszajövök Bulgáriába, és alaposabban utánajárok a dolognak. 1954 okté>boról>en és noveniborélien a Magyar Tudományos Akadémia és a szófiai Kulturális Kapcsolatok Bizottsága segítségével sikerült eltöltenem hat hetet Bulgáriában, török népnyelvi tanulmányok céljából. Amint Szófiába megérkeztem, HIZA MOI.I.OV, aki a szófiai egyetemen török diákok számára előadásokat tart a török irodalomról, azt közölte velem, hogy Szófia régi török nyelvjárását még beszéli néhány család, és azok a sajátságok, amelyeket HIZA MOI.I.OV a szófiai török nyelvjárásra vonatkozólag említett, azt bizonyították, hogy a szófiai török nyelvjárás is a nyugati nyelvjárás-területhez tartozik. Néhány nap múlva meglátogattam a szófiai főmufti-hivatalt, hogy Bulgária törökjeire vonatkozólag bizonyos dolgokat megkérdezzek. Ez alkalommal a hivatal egyik vezetője, MUSTAFA ABDUI.ÂZİZ, aki Bulgária különböző városaiban a mufti hivatalt hosszú ideig viselte és Bulgária török nyelvjárásairól beható ismereteket szerzett, közölte velem, hogy a vidini nyelvjárás — ahol MUSTAFA Alini ı.Âziz néhány évet mint mufti szintén eltöltött — Küstendilen kívül megvan Szófiában és a Szófiától északra levő Vracúban is. 1 KÓ.NOS IOPÍAC/., Adti-kúloi török népdalok. BU<lii|>esl (Akad ), 190li. Értekezések a nyelv- ÉS sz.épt adomán yok körélWSI, XIX. k. 7. sz. — JONAZ. KÚNOS, Materiulivii z.ur Kenntnis (les Huineliselien Türkiselt. Teil 1, II. Türkische Volksmárchcn aııs Adakale. Boitrüge zum Stúdium der türkiselıeıı Npruelıe t li)d Literatür, herausuej». von. I. KÚNOS und Fn. CIKSK, BL. II. Leipz.ii» -.New-York, 1907. (Rövidítve: Vm.) 1 OTTÓ B I.AU , Bosiiiseli-tí'irkisehe Spraelidenkmiiler. I.eipz.it;, lSIiS. Alili. 1'. die Kundé des Morgonl. V. líd. XO 2. - S.\x : /.DMO XVI (İM12), 757 59, XVII (1 StOt). 380—82. — H. K. jİMitiTiını. Dııo .tu na lepővno-rvpcukoMy aaukoiioMy iij.niMo.U'ikTmiio DAX B 1928: I. 17-22; II. 2IİS 75; 1929: İli. 89 -95; IV. 103 los. 48
