Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
10 hogy szövegeket jegyezzek fel tőle, elhatároztam, hogy a vidini nyelvjárást behatóbban tanulmányozom. Ez a nyelvjárás kihalóban van. 1931-ben már csak néhány száz (200—250) család beszélte, melyeknek a száma kivándorlás következtében állandóan fogyott. Most úgy hallom, hogy már kevés török van Vidinben. Már 1931-ben sok szöveget jegyeztem fel Vidinben. 1934-ben, 193G-ban, 1937-ben és 1938-ban a nyári vakációban újra visszatértem, részint, hogy új szövegeket jegyezzek fel, részint pedig, hogy a régi feljegyzéseket javítsam. 1939-ben is az volt a szándékom, hogy elmegyek Vidinbe, de a közeledő háborús veszedelem miatt nem tartottam tanácsosnak tervem megvalósítását. Ezeknek az utazásoknak az eredménye, egy körülbelül huszonöt íves munka, amelynek a címe „Tiirkische Studien aus Vidin", már több mint tizenöt év óta készen van, de egyéb dolgaim miatt nem jutok hozzá, hogy néhány hiányt pótoljak és az utolsó simításokat elvégezzem. Megjegyzem, hogy közben már fiyolc cikket adtam ki vidini tanulmányaimról, különféle folyóiratokban és emlékkönyvekben. 1 Csaknem az ö&szes szövegek, amelyeket feljegyeztem, a fentemlített nőtől, Haccr (Hadzcr) Ablától származnak. Ez az eljárás előnyökkel is jár, hátrányokkal is, de semmi esetre sem jogosulatlan. Egyébként törekedtem, hogy sok ember beszédjét megfigyeljem, és a nyelvjárás jelenségeit sok emberrel megbeszéltem, főleg HASAN ERKN ankarai professzorral, aki Vidinben született, és akkoriban végezte be Vidinben középiskolai tanulmányait. Mint a nyelvjárás alapos ismerője, összes szövegeimet pontosan revideálta és újra leírta. Hacer Ablától először meséket jegyeztem fel, meglehetősen nagy számban, azután dalokat és találós meséket. Jegyeztem fel azután 1938-ban a vidini török életre vonatkozó szövegeket is, amelyek nyelvtudományi szempontból különösen hasznosak, mert nem mutatják a mesék megállapodott fordulatait. A vidini török nyelvjárásról szóló munkám összeállításánál felmerült az a kérdés is, hogy milyen helyet foglal el a vidini török nyelvjárás a Halkán félsziget török nyelvjárásai között. Annyi az első pillantásra világos, hogy ez a nyelvjárás élesen elválik a KOWALSKI által vizsgált északkeleti nvelvjárások1 1. Empliutisoho Kormon in dor türkisohcn Mundart von Vidin. Annoli dol R. Jstituto Suporiore Orientáló di Napoli, N. S. 1. (Dotielli-Kmlék.) ltomu, 1940. — 2. La cérémonie du tewhid A Vidin. Ignaoc Oold/.iher Memorial Volume I. Budapest, 1948. — 3. (Ugyanaz mngvtırıd :) A mnluimodáu vallásgyakorlat népi formáinak ismeretéhez. (A tohvit szertartása Vidinben.) Kthnographiu — Népélet LIX (1949). - 4. Die Zoromonio dos Movlud in Vidin. Acta Or. J iııntf. I (19.11). — 5. (A 8. sz. magyar nyelven:) A kevert nyelvrondszor kérdéséhez. (Az oszmán-török nyelv kettős rendszere.) Az MTA Nyelv- ós Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. II (1952). — C. Kin türkiseher Text aus Vidin iilier dio Bűnei-falut. Doeumonta Islamica Inodita (llartmannEmlék.) Berlin, 1952. — 7. Le passage ü > ü dans les parlors túros do la Koumélie ııordouost. Ftooz.n. Or. XVII (195:1) (Kowalski-Kmlék). - 8. Zur Konntnis dor MUehspraehen (Das doppelto Spraehsystein dos Osmunisohen.) Acta Linguistioa Ilung. ILI (1953). 47
