Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
10 lehetetlenné teszi a használatát, mikor nyelvjárási felosztásról van szó, az az a körülmény, hogy az egyes mondások származási helye nincs megadva. A szerző csak annyit mond, hogy a közlők részint .Macedóniából, részint északkeleti Bulgáriából valók. A gyűjtemény tehát több problémát, mint használható anyagot ad. Fonetikai sajátságait X. K. D.MITKIKV dolgozta fel egy gondos tanulmányban (3aMeTKH no öo.irapcKO-TypeuKii.M roBopa.M. jfoicn. AK . H. CCCP = DAN B 1927, 210—15. 1.). Mellesleg — folklorisztikai szempontból CILINGIROV anyaga is jelentős, éppúgy, mint a MI.AUKNOVÖ, bár a helymegjelölések hiánya itt is érezhető. (MLADENOV — mint láttuk — pontosan megadja szövegei származáshelyét.) Az oszmán-török dialektológia módszeres kutatása TADEI'SZ KOWALSKI működésével kezdődik. 1919-ben jelent meg a lengyel akadémiánál ,,Zagadki ludowe tureckie (Knigmes populaires turques)" e. cikke, melyet az értékes oszmán-török dialektológiai tanulmányok egész sora követett (1. KoWALSKI műveinek bibliográfiáját a Hoczn. Or. XVII. kötetében). A Zagadki problémánk szempontjából is megbízható, bár gyér anyagot tartalmaz : találós meséket Macedóniából (Tetovo = Kalkandelen, RadoviS) és ÉszakGörögországból (Xanthi). Különösen fontos számunkra KOWALSKI 1926-i kiadványa a WZKM XXXIII. kötetében, az „Osmanisch-türkische Volkslieder aus Mazedonien" (RadoviS). 1933-ban jelent meg KowALSKinak „Les turcs et la langue turque de la Bulgarie du nord-est" című dolgozata (PAU, Mém. de la Commission Orientaliste, No 16, 28 1.), amely északkeleti Bulgária török nyelvjárásaira vonatkozólag igen fontos megállapításokat tartalmaz, de anyagot sajnos nem ad. (Valamelyes anyagot ad KOWALSKI a Jacob- és a Bonelli-Emlékkönyvekben ) A mi szempontunkból azonban így is nagyon használható KOWALSKI cikke. Megállapitja, hogy Bulgária északkeleti török nyelvjárásai egységes nyelvterületet alkotnak, ő dunai töröknek nevezi ezt a területet, azonban én ezt a terminust nem használhatom, mert amint látni fogjuk, Bulgária dunamenti török nyelvjárásai két részre oszlanak. Végül van még egy rendszeres török nyelvjárásleírásunk a Körösi Csorna-Archívum III. kötetében. Ez a várnai török nyelvjárás részletes leírása ECKMANN JÁNOStól s ugyancsak tőle való a razgradi nyelvjárás leírása az egyik Köprülü-Emlékkönyvben. (Türk Dili ve Tarihi hakkında Araştırmalar I, 1950, 1—25.) 1927 óta én is foglalkozom Bulgária török nyelvjárásaival. Nyári vakációkban több utat tettem Bulgária különböző területein, liogy Bulgária törökjeit megismerjem. Meglátogattam Kolarovgrndot (Sumla). Sztálint (Várna), gagauz falvakat Sztálin környékén, Razgradot, Omurtagot (OsmanPazar), Burgast és az ősrégi Vidin várost. Első utazásaim alkalmával kevés feljegyzést csináltam. De mikor 1931 ben megismertem a vidini nyelvjárást és ott találtam egy öregasszonyt, aki különösen alkalmasnak látszott arra. 46
