Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - A kevert nyelvrendszer kérdéséhez: MTA I. Oszt. Közl. II (1952), 313-332

314 bé a köznyelvbe, ha ugyan egyáltalában használatos volt a köznyelvben ; a szótárak sifrindiaq alakban isinerik. Az adat mindenesetre jelentős. E köznyelvi s- > z- változás jellemző tünete a köznyelvi kettős nyelvtudatnak, nyelvtörténeti hátterét azonban nem ez, hanem — sajátságos módon — a népnyelv világosítja meg. Lássuk tehát e jelenséget a népnyelvben. 17. Míg a köznyelv csak vagy tíz példát mutat az s- > z- változásra, addig a népnyelvben számos példát találunk rá, illetőleg az eredetileg idegen z-s szókezdet számos példában jelentkezik. Szövegekben rendesen idegen szókban találjuk az s- > z- változást : subah 'reggel' > zabah sahan 'rézedény* > zahan sâhib 'tulajdonos' > zaib sáhil 'part' > zehil safe 'árnyék' > zâfe saCa 'epilepszia' > zere sarraf 'pénzváltó' > zerraf sebeb 'ok' > zebeb sefil 'nyomorult' > zefil seher 'hajnalhasadás' > zehir selvi 'ciprus' > zelvi seriioS 'ittas' ' > zevruS sevdâ 'szerelem' zevde siftinmek 'vállát vakarni' > ziftinmek sigara 'cigaretta' > zigara sifah 'fekete* > zifa sikke 'Miinze' > zigge sopa 'nagy bot' > zopa softan 'bohóc' > zoftari sunturlu 'zajos' > zunturlu sümbül 'jácint* > zümbül. De mutatkoznak az s- > z- változás esetei a nép nyelvében a török nyelvanyagban is. Ezekről bővebben kell beszélni. Először a Caferoğlu feljegyzéseiben szereplő esetekről szolok. Itt nyolc terjedelmes, csaknem az egész anatóliai nyelvterületet felölelő kötet szövegeiben előforduló alakokról van szó. A sanki 'mintha' szó ezekben a feljegyzésekben zanki alakban is mutatkozik. Ennek a szónak azonban csak az első része török, a san ,amely annyit jelent, mint 'gondold' s a másik része, a ki 'hogy' perzsa eredetű. Ez tehát nem egészen török szó. 41