Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - A szovjet turkológia: MTA I. Oszt. Közi. IV (1953), 105-116

116 ft Szovjetúniónak tudományos szempontból legfontosabb kél török nyelve szóanyagát tartalmazzák. Pekarszkij jakut és Asmarin csuvas szótárán')! van szó. Az első két hatalmas 4° kötet, a második tizenhét kötet. Ilyen szótárakat máról holnapra természetes* n nem lehet létrehozni. Ezekhez évtizedekre terjedő rendszeres szógyűjtés, szöveggyiijtés és a szöve­gek anyagának gondos feldolgozása kell. így mindkét szótár munkálatai a szovjet korszak előtti időbe mennek vissza. Pekarszkijt, a jakut szótár szerzőjét, 1881-ben száműzték Szibériába s ettől fogva dolgozott jakut szótárán s jakut szövegek gyűjtésén és kiadásán, több jól használható munkatárssal. Szótára, melynek kézirata 1926-bnn készült el, óriási anyagot tartalmaz, gondos feldolgozásban, számos példa­mondattal, etimológiai megjegyzésekkel. Asmarin csuvas szótára még nagyobb terjedelmű, mint mondottam tizenhét kisebb kötet. Ez is rengeteg, eddig ismeretlen adatot tartalma/., nagyon sok, főleg a csuvas népköltésből vett idézettel. E szótárak a régi időben nagy kiadási nehézségekkel küzdöttek. A jakut szótár első füzete először 1899-ben jelent meg Jakutsz.kban, majd 1907-ben, az Orosz Akadémiánál indult meg egy újabb kiadás, mely 1930-ban fejeződött be. A csuvas szótárból már 1910-ben ós 1912-ben megjelent egy-egy füzet, dc a folytatás abbamaradt, s csak 1928-ban indulhatott meg az új kiadás, melynek utolsó, XVII. kötete 1950-ben láiott napvilágot. E két szótár tudományos kiaknázása a jövő feladata. Mindkettőnek rendkívüli tudományos jelentősége van. A jakut nyelv a törökségnek különálló ága, melynek nyelvtörténeti tanúságai számos kérdésben alapvető jelentőségűek, éspedig nemcsak török, hanem a mongol, a tunguz és egyes paleoázsiai nyelvek szempontjából is. Asmarin csuvas szótára pedig éppen magyar szempontból fontos. A csuvas az egyetlen élő bolgár-török nyelvjárás és a bolgár-törökség volt az, amely a magyarságra az első évezred második felében legnagyobb hatássa] volt. Bolgár-török jövevényszavaink problémája — a magyar nyelvtudomány egyik legszebb fejezete — Budenz és Gombocz kutatásaival lényegében tisztá­zódott, de Asmarin szótárának felhasználása még számos részletkérdés tisztá­zásához g ezek nyomán esetleg az egész kérdés egyes lényeges pontjainak módosításához fog vezetni. A magyar turkológiának fontos és sürgős feladata volna Asmarin anyagát magyar szempontból feldolgozni. Munkám másik részében a szovjet turkológiának a régi törökség kutatá" sában kifejtett munkásságával fogok foglalkozni. Ez is nagyjelentőségű' de mivel kapcsolata az élettel nem olyan szoros, terjedelemben természetesen messze mögötte marad a mai törökségre vonatkozó munkálatoknak. Elsősorban Bartold műveiről kell itt megemlékezni, ki századuukban a törökség történetének legkiválóbb szakértője volt. Nagy szolgálatot tett a török népek történetéről szóló összefoglaló munkájával, mely törökül, ->fi/t

Next

/
Thumbnails
Contents