Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - A szovjet turkológia: MTA I. Oszt. Közi. IV (1953), 105-116

lit erőt magához vonz, működését és a nemzet szellemi életének vérkeringésébe való bekapcsolódását biztosítja. Egészen természetes, hogy a fejlődés ilyen körülményék között rendkívüli arányokat öltött. Régebben úgy képzeltem, hogy egyetemi előadásaimban filológiai szempontból nagyjában teljes képet tudok adni az oroszországi török népekről, kimeríthetem főleg nyelvük forrásait és irodalmukat. Ma, a szovjet korszakban, a török filológiának is új korszakában vagyunk. Anyagunk annyira meggyarapodott, hogy a török népek közül több, így a csuvasok, a jakutok, a türkmenek, az azerbajdzsániak, a kazakok, a volgai tatárok, az özbekek — de más török népek is — csak egy-egy önálló egyetemi tanszék keretében volnának kimerítő módon tanulmányozhatók. Hatalmas már az az anyag is, melyet a szovjet korszak előtti orosz turkológia nyújtott. Jellemző, hogy ebben a korszakban török-tatár származású tudósok az orosz turkológiában még alig szerepelnek, ma pedig tömegével látjuk őket, ami a szovjet turkológusok táborának és a munkateljesítménynek rendkívüli növekedését jelenti. De a régi korszak esetleges jellegű termelése az új korszak tervszerű termeléséhez nem hasonlítható. Tekintsük át ezt az új termelést és vegyük először magát a nyelvi anyagot. A Szovjetúnió török népeinek újabb irodalma, a népköltészet újabban kiadott termékei mint filológiai anyag kimeríthetetlen. Ebben van az új korszak fő jelentősége. Egyes török népek nyelvének tudományos művelésére ma már nem gyér, vagy legfeljebb egy-két kötetnyi anyag áll rendelkezésre, mint régen, hanem gyakran egész könyvtárt kitevő anyag. Ez az anyag új szempontok felvetésére, új, egyetemes programmá kutatás kialakulására fog vezetni és az anyaghoz méltó arányokban fog a tudományos kutatás kifejlődni. Munkámban a szovjet turkológia eddigi eredményeit a következő módon szándékozom tárgyalni. Először is ismertetem azokat az intézményeket, amelyek keretében a munka folyik. Erre vonatkozólag már számos adatom van, de pontosabb képet adni ebben a pillanatban még nem tudnék. A Nagy Októberi Forradalom óta a Szovjetúnió egyes népeinél számtalan tudományos intézmény keletkezett, számtalan tudományos kezdeményezés indult el s ezek sok változáson, javításon, tökéletesítésen mentek keresztül. Sok meg is szűnt s helyét egy új, jobb intézmény, helyesebb kezdeményezés foglalta el. Lehetőleg teljes képet szeretnék magamnak alkotni a Tudományos Akadémiának az egyes török köztársaságokban működő fiókjairól, a tudományos kutató intézetekről, a főiskolákról, mindezek kiadványairól. At szeretném tekinteni azoknak a tudományos munkásoknak a sorát akik «zeknél az intézményeknél működtek és működnek. 281