Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - A szovjet turkológia: MTA I. Oszt. Közi. IV (1953), 105-116

116 <lóan a változás állapotában van. A forradalom utáni rendkívüli eseményt k természetesen rendkívüli változásokat okoztak a nyelv életéls-n is. Ez a változás legfeltűnőbb azoknál a török népeknél, amelyek a kultúra legalacsonyabb fokán állottak. Ez természetes is, mert hiszen a hirtelen magas szintre emelkedett politikai, gazdasági és kulturális élet adhoc kifejezéseit készen találták az orosz nyelvben, követ kezesképpen náluk a legerősebb az orosz hatás és az ezzel együttjáró egyéb nyelvi elváltozások. Az íráslieliséggel és irodalmi múlttal rendelkező török népek inkább tudtak magukon segíteni. Vagy a tájnyelvekből merítettek, vagy igénybevették a nyelv szóalkotó lehetőségeit ; lefordították az orosz szakkifejezést, pl. bcSjill'ik 'ötéves terv", új jelentéstartalommal ruházták fel a régi szót, pl. baj 'gazdag, kizsákmányoló', szóösszetétel útján gyártottak új szavakat, pl. alt. iSkücile juXkan 'dolgozó', tkp. 'munkával élő', képzőkészletükkel megfelelő nlapszaxnkhól új szavakat képeztek és végül felhasználták a rövidítést I)e ezek sem kerülhették el egészen jelentős orosz szókészlet átvételét. Ugyanakkor, amikor ez az új szociális berendezkedéssel összefüggő szóanvag lieágyazódott a török nyel ve kis-, eltünedeztek belőlük azok a szavak, amelyek egy primitívebb gazdasági és mindennapi élet szókészletébe tartoznak. Ugyanígy eltűnik lassanként a vallási elet terminológiája is a törököknél. Az orosz befolyás nem újkeletű a török népeknél, ez természetes is» de ezelőtt más természetű volt. Most a Szovjetunió nagyvonalú politikai, gazdasági és kulturális terveiben élve, közös határok közt, közös célért küzdve ez a nyelvi átvétel vagy hasonulás öntudatos. Egészen megváltozott mind a népnek, mind a nyelvnek az oroszokhoz való viszonya. Elismerik abszolút felsőbbségüket s az orosz nyelvet örömmel tanulják és mondhatni második anyanyelvüknek érzik. A szovjet turkológia életszerűségéről s fejlődésének ebből következő vonásairól beszéltem most, részletesen szemléltetve a kérdést X. A. Baszkakov eikke alajiján. Menjünk tovább. Másik fontos, különleges jellemző vonása a szovjet turkológiának a tervszerűség. A fejlődés menete nincs a véletlenre, egy vagy egy-két ember kedvére bízva. Ki vannak jelölve a feladatok, meg vannak teremtve a külsői keretek s lie vannak állítva a megfelelő emilerek a feladatok elvégzésére. A beállított erők természetesen nem egyformák, az egyik kiválóbb, a másik gyengébb, ez már lilásképpen nem lehet, de a munka sikerét e/ a tudomáliv|silitika lényegében biztosítja. A Szovjetunió |s>litikai szervezete is lényegesen hozzájárul a siker biztosításához. A török nyelvű autonóm köztársaságokban önálló tudományos közjsintok. akadémiai fiókok, kutató intézetek keletkeznek, önálló tudományos élet indul meg. mely általános érdeklődést ébreszt, minden megfelelő nemzet i ->fi/t