Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - A szovjet turkológia: MTA I. Oszt. Közi. IV (1953), 105-116

VIII •c. cikkének* gondolatait ismertetve, mintegy mutatványul a készülő munkából. A török néjH'k nyelvének, kultúrájának és általában népi mivoltának fejlettségi foka igen különböző volt a Szovjetunió területén az Októberi Forradalom előtt, toltak már török nemzetek kialakult irodalmi nyelvvel, nemzetiségek alakuló irodalmi nyelvvel vagy még csak kezdetleges Írásbeliséggel, végül törzsi életet élő. szétágazó nyelvjárásokon l>eszélő, írni-olvasni ııem tudó török népek. Aszerint, hogy ezek a török népek a nemzeti lét. a nemzetiség vagy pedig a törzsi élet szintjén állottak-e s rendelkeztek-e már irodalommal vagy írásbeliséggel. Baszkakov a török népeket ir következő három csoportra osztja : Az első csoportba tartoznak a volgai tatárok, akiknek arab írásos irodalmuk volt, amely a szomszédos baskírok és asztracháni nogáj tatárok igényeit is szolgálta. Azután ide kell sorolni az azerbajdzsáni nyelvet is. A középázsiai nyelvek közül ide tartozik az özbek, amely a maga magasabb szintű irodalmával hatással volt a szomszédos türktncn, ujgur, kirgiz és karakalpak irodalmi nyelv kialakulására is. A második csoportba sorolja Baszkakov a csuvas, ktiimik, nogaj tatár, karakalpak és kirgiz népeket és a jakotokat is. Végül a harmadik csoportba sorolja az altaji néjM-ket és nyelveket : a chakaszokat, tuvaiakat, a csulimi tatárokat, a kiierikeket, a kamaszinokat, karagaszokat, a sorokat és még másokat ; ezek az apró né]H-k az Októls-ri Forradalomig kihalásra voltak ítélve. A fentiekhez meg kell jegyezni, hogy az egyes török néjx-k népi mivoltának és nyelvének fejlettségi foka nem állt mindig egyenes arányban egymással. Pl. a csuvas és a jakut nyelv már az Októlieri Forradalom előtt nagyobb fejlettségi fokot mutatott, mint a kazak, amely viszont már inkább felvette a nemzeti nyelv jellegét. Nem tekintve most már az egyes csoportok nemzetté fejlődésének fokát és Írásbeliségének állapotát, a Szovjetunió összes török népeinek fejlődési menetét a nyelv területén — két korszakra oszthatjuk. Az első korszakot a XIV. Rzázadtól a XIX. század közejK-ig számíthatjuk, a másodikat a XIX. század második felétől egészen 1917-ig, amikor új korszak nyílik az ő számukra is. Az első korszak lassú, kiegyenlítő folyamat, atiielyls-n apróbb törzsek és nyelvjárások olvadnak össze. Ebls-n a korszakban alakult ki az azerbajdzsáni, kazak, kirgiz, t ürkmen, karakalpak, ujgur, tatár, baskír, csuvas, kiimük. jakut és más nyelvek. Kz — a népköltészet kifejlődésének s a hősi ejsiszok keletkezésének a kora. Kkkor áll be a szakadás is a népnyelv és az írott nvelv között, amellyel ekkor még nem mindegyik nép rendelkezett. * VoproH/.i .lazikoziumvija, I!•.">:?, .'I. sz. A cikk isincitcOW Icuycjrclicii munkatársam, K. l'allú Mamit müve. 277