Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - A szovjet turkológia: MTA I. Oszt. Közi. IV (1953), 105-116

VIII nagy utánajárással és hosszú évek alatt. S ha a turkológiába beleértem a nyelvészeten kivül az irodalmat, történetet, archeológiát, néprajzot és antropológiát is, akkor egy sereg olyan tudománnyal állok szeriben, melyekben ítéletem nincs s melyek a munkát parttalanná tennék. Anyagom tehát főleg nyelvészeti, de érintek más olyan kérdéseket is, melyek magyar őstörténeti szempontból nem érdektelenek. Ez az eljárás kívülről önkényesnek látszik, — az én számomra belső egységet ad az elgondolásnak. Megjegyzem azonban, hogy a nyelvészeten kívüli területektől sem zárkózom el, tervezett munkámban igyekezni fogok ezekről is — esetleg összefoglaló szovjet dolgozatok felhasználásával — némi képet adni. A szovjet turkológia új típusú filológiai stúdium, a szovjet tudományos fejlődés jellemző vonásait mutatja s élesen elüt a régi turkológiától. Legfontosabb vonása életszerűsége. Az élet szükségletei táplálják és fejlesztik, szoros összefüggésben a Szovjetúnió török népeinek gazdasági társadalmi és szellemi fejlődésével. A szovjet turkológia elsősorban a tömegek kulturális szükségletének kielégitésére törekszik, de ez nem zárja ki, — ellenkezőleg, természetszerűleg hozza magával — a legmagasabb tudományos színvonalra való fejlődést. Ma még főleg arról van szó, hogy a nyelvet, mint a kulturális emelkedés legfontosabb eszközét alkalmassá kell tenni feladata betöltésére : megfelelő írást keil csinálni az egyes török népek számára, meg kell teremteni nyelvükben az új élet fogalmainak kifejezéséhez szükséges Rzókat és kifejezéseket, szabályokba kell foglalni nyelvtanukat, leírni nyelvük szókészletét. Ma még erről van szó s némely népnél még csak kezdő színvonalon. Szót kell találni annak a kifejezésére, hogy »üzem* vagy »szocializmus* vagy »villamosság*. Rendkívüli feladat ez. Azután megy a fejlődés tovább: irodalom keletkezik, lapok, ismeretterjesztő művek, tudományos és szépirodalmi munkák jelennek meg, a gazdasági fejlődéssel együtt szervesen kialakul a magasabb rendű szellemi élet B nyelvi téren most már nem az a feladat, hogy az »üzem*, a »szocializmus* fogalmát kifejezzék, lehet foglalkozni a nyelvvel minden tudományos vonatkozásában, össze lehet gyűjteni az irodalom és a nép nyelvének minden kincsét, pl. a növényneveket, csillagneveket és így tovább, foglalkozni lehet a nyelv dialektusaival, történetének, belső fejlődésének problémáival. így megy a fejlődés az életszerű alapon. Persze ezen a fejlődésen rajta van az élet tarkaságának a bélyege. A Szovjetunió egyik török népe a szóban forgó területen még esak a legelső kezdő lépéseken van túl, a másik már a fejlődésnek magas fokát mutatja. Legyen szabad ennél a kérdésnél kissé megállani és hőveblíeii beszélni róla, egy szovjet turkológusnak, X. A. Raszkakovnak »A Szovjetunió népei nyelvének és írásbeliségének fejlődése (a török nyelvek anyaga alapján)* 276