Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor lelki alkata és fejlődése: Erdélyi Tudományos Füzetek 149. Kolozsvár, 1943, 3-15

VIII büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetre nézve. A magyarok gazdag anyagot fognak találni tanulmányozásában, — nemzeti eredetük, szokásaik, viseletük és nyelvük kutatása szempontjából, meg azután azért, mivel a szanszkrit nyelv, valamint több indiai nyelv alkotása is, nagyon hasonló u magyaréhoz, mely különben eltér a nyugati Európa nyelveitől. E párhuzamosságnak feltűnő bizonyságául álljon a következő példa — folytatja tovább Csoma. A magyarban előragok helyett utóragokat találunk kivétel nélkül, kivéve a személyes névmások esetét; az igegyökökhői segédige nélkül s csupán egy szótagnak egyszerű hozzáadásával többféle igealakot formálhatunk: tudniillik cselekvő, szenvedő, óhajtó, gyakorító, visszaható formákat: így van ez mind a magyarban, mind a szanszkritban, s nincs szükség sem itt. sem ott segédigére az összetett mult, vagy a jövő idő formulázásában, ahogy az okvetlenül megkívántatik az európai nyelvekben". Csoma elég sokat foglalkozott szanszkrit—magyar nyelvhasonlítással. DUKA TIVADAR Csoma életrajzának és összegyűjtött dolgozatainak függelékéül közli kéziratban fennmaradt szanszkrit, illetőleg hindu—magyar szóhasonlításait, és mint egy feljegyzésből mindjárt látni fogjuk, foglalkozott Csoma magyarországi földrajzi neveknek a szanszkritból való magyarázatával is. Ezirányú tevékenységét tudománytörténeti alapon jól meg lehet érteni. 1770-től, SAJNOVICS Demonstratio-jának megjelenésétől egészen a XIX. század hatvanas éveiig, HUNFALVY és BUDENZ fellépéséig, a magyar nyelvtudomány átmeneti korszakot él. ÍSAJNOVICS világot gyújt, de ez a világosság még nem látszik messzire, ha egyre erősödik is. A magyar—finnugor rokonság igazsága mellett még teljes erővel virágzanak a magyar nyelv eredetére vonatkozó más elméletek. Különösen divatban van a magyar nyelvnek a keleti nyelvekkel általában való. hasonlítása; ennek századokra visszamenő hagyománya van. Csoma elődei, illetőleg kortársai közül megemlíthetjük pl. BEREGSZÁSZI NAGY PÁLt, aki nagyhírű tudós, a göttingai tudós társaság tagja, az erlangeni egyetem tanára volt, vjigy KALMÁR GYÖRGYÜL Ezek mind a ketten, több kortársukkal együtt, össze-vissza hasonlították a keleti nyelvekhez a magyar nyelvet. BEREGSZÁSZI NAGY PÁLnak az volt a tétele, hogy a magyar nyelv többé-kevésbl)é rokon az összes ázsiai nyelvekkel, s Csoma a Tudományos Gyűjteményben kiadott híres levelében azt mondja, hogy több keleti nyelv rokon u magyar nyelvvel, így a török, mongol, tibeti, szanszkrit. Azután azt is tekintetbe kell venni, lıogy a szanszkrit tanulmányokat akkoriban kezdték el egész Európában, lázasan foglalkoztak vele s tőle rendkívüli eredményeket vártak. Ez a lényegében tudományos alappal nem bíró szanszkrit—magyar nyelvhasonlítás tehát a kor divatjával magyarázandó és Csoma nem is volt tulajdonképpen meggyőződve e hasonlítások helytálló voltáról. Ezt bizonyítja az, amit egyik tudós angol ismerőse ír róla:^ „Több ízben hosszasan értekezett velem e tárgyakról, különös említést téve 263