Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor lelki alkata és fejlődése: Erdélyi Tudományos Füzetek 149. Kolozsvár, 1943, 3-15

VIII Magvari vár^ roiuja, mellette tíajfala és Várfala néven két árok ... Részletesen tárgyalja Hegedűs Sámuel a magyar nevet, mely szerinte magur ~ magor alakban magasat, nagyot jelent... A magyar nevet a legnagyobb törzs nevéről vették át a többiek, így az ungur, azaz ung ura törzs is. A székelyekről azt állítja Heşedüs, hogy ők nem az Attila hunjai, hanem Salamon és László királyok idején a szélek őrizetére rendelt határőrök. (A szélek szó Musnai közleményében alá van húzva. Talán annak a jelzésére, hogy a székely név Hegedűs szerint ebből származik.) Ezt az őstörténeti elméletet Csomu — mint mondottam — kétségtelenül ismerte, és hatása alatt is állott, de hogy nem fogadta el minden részletében, arra kétségtelen bizonyságunk van. A székelyek eredetére nézve ugyanis Csorna maga írja, hogy ezek a Krisztus utáni IV. században telepedtek le Erdélyben. Az is világos, hogy Csorna nem ÉszakKínában, illetőleg Mongolországban, Irkuckon át menve kereste az ázsiai magyarokat, ahogyan Hegedűs Sámuel megbeszélte vele, hanem Járkenden keresztül, Keleti Turkesztánban, Nyugat-Kína középső részén, — Kínai Tatárországban, az Imauson túli Scythiában, ahogyan ő maga írja.

7 HEGEDŰS SÁMUEL őstörténeti elméletének bírálata É6 forrásainak megállapítása már kívül esik a mi mostani feladatunk körén. Csupán annyit jegyzek meg, hogy Hegedűs nem a források ismerete alapján, hanem akkor közkézen forgó történeti művekből állította össze elméletét, melynek tudományos alapja nincsen. Mind történeti fejtegetései, mind szómagyarázatai megvannak az OTROKOCSI FÓRIS FERENCÍOI DUGONICS ANDRÁsig terjedő, a tudományos módszert tulajdonképpen még nem ismerő magyar őstörténeti irodalomban, illetőleg a régi magyar őstörténeti irodalom bizonyos, kevéssé kritikus gondolkozású képviselőinél. Mit köszönhetett Csorna Enyednek általában? Köszönhette a klasszikus nyelvek ismeretét. Azt hiszem, hogy elsősorban évekig folytatott beható latin tanulmányai, melyeket itt Enyeden végzett, voltak hatással tudományos gondolkozása fejlődésére és ezek a tanulmányok képesítették később őt arra, hogy egy tulajdonképpen addig ismeretlen nyelvnek, a tibetinek grammatikai rendszerét megvilágítsa, szókincsét pontosan összegyűjtse és irodalmáról megbízhatóan tájékoztasson. De úgy látszik, liogy a klasszikus műveltség Csorna lelkivilágának különben is egyik legfontosabb tényezője. Erről közvetlenül nem igen olvasunk a Csorna életére vonatkozó forrásokban. De kitűnik ez több apróságból, latin és görög verseiből, Göttingában olvasott könyvei jegyzékéből, különösen pedig könyvtári hagyatékából, melyben tulajdonképpen csak fontosabb kézikönyvek voltak, de ezek mellett ott találjuk Quintilianus, Homeros, Horatius, Caesar, Livius, Cicero, Ovidius, Tacitus, Vergilius, Sallustius, Juvenalis és i THÚRY JÓZSEF: A közép-ázsiai török nyelv ismertetései. Budapest, 1906. 7—8. (M. Tud. Akadémia). — DUKA

: i. m. 27. 258