Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor lelki alkata és fejlődése: Erdélyi Tudományos Füzetek 149. Kolozsvár, 1943, 3-15

VIII Xenoplion műveit. Enyeden szerezte azután Csoınu alapos ismereteit a német és francia nyelvben. Mint láttuk, itt kapta az első indítékokat a magyar őstörténettel való foglalkozásra. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, bogy itt rendszeresen magyar őstörténettel — amint az adatokból megítélhető — nem foglalkozott, mint ahogy, úgy látszik, nem foglalkozott később sem. Csorna Enyeden teológiai és bölcseleti tanulmányokkal foglalkozik. Elsősorban teológusnak képezi ki magát és csak mint homályos, gyermekkori nagy elhatározás él lelkében az a gondolat, hogy elmegy Ázsiába magyarokat, a magyarral rokon népeket keresni. Ilyen Csorna tudományos műveltsége enyedi tartózkodása végén, harminckét esztendős korában. Csorna példája világosan mutatja, hogy a tudomány törtéuetében egy alapvető, nagy tett gyakran nem rendszeres előkészület, hanem bizonyos tudásanyag mellett lelki készség, rátermettség és kedvező helyzet eredménye. 1815-től 1818-ig, tehát harminckét éves korától harmincöt éves koráig Németországban, illetőleg Göttingában van Csorna. Oöttingában 1816 áprilisától 1818 július végéig hallgatja az előadásokat. Göttingai útjára vonatkozólag sajátságos kijelentését olvassuk ÜJFALVI SÁNDOR feljegyzéseiben. Ez a kijelentés így hangzik: „Nem meggyőződésem visz Göttingába, az emberek előítéletét akarom kielégíteni". Ez a kijelentés bármilyen sajátságos is, aligha alapszik Újfalvi kitalálásán, vagy más megtévesztő tényezőn, ez Csorna fejlődésébe jól beilleszthető. Csorna Göttingában elsősorban EICHHORN professzor tanítványa volt. Eichhorn nagy név a szent írásmagyarázat történetében és tőle Csorna elsősorban bibliai exegézist, azonkívül arab nyelvet tanult. Itt kezdte török nyelvi tanulmányait is. Hogy egyébként Eichhorn milyen hatással volt Csorna fejlődésére, arról nincs képünk. Kétségtelen azonban, hogy ez a kiváló filológus hatással volt Csorna filológiai érzékének tökéletesedésére, amely tibeti tanulmányaiban oly bámulatosan nyilatkozik. Azt is tőle hallotta, hogy arab forrásokban tudósítások vannak az ősmagyarokról. Nem lényegtelen dolog az a körülmény sem, hogy Csorna közelebbi, személyes ismeretségben volt Eichliornnal. Bizonyára hatással volt reá a göttingai egyetem kiváló történésze, HEEREN is. Hogy milyen tanárokat hallgatót még Göttingában és ezek menynyiben hatottak rá, arról nem igen tudunk, de -ki kell emelni egy idetartozó dolgot, melyet WURZBACH életrajzi lexikonában olvashatunk. Ez a feljegyzés arról szól, hogy Göttingában összeköttetésben volt BLUMENBACHchal, a zoológia és antropológia nagynevű művelőjével. Ez a kiváló tudós nagyműveltségű és eleven szellemű ember volt; az említett életrajzi adat szerint ő figyelmeztette Csornát arra, hogy a magyaroknak az ősrokonait Keleti Turkesztánban, a régi ujgurok földjén kell keresni. Kiilönlíen Csorna Göttingában, éppúgy mint Enyeden, voltaképpen teológus, bibliai tanulmányokkal foglalkozik. Arabul és törökül tanul, 259