Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor célja: Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére 10. Budapest, 1935, 3-20

VIII tói származnak s melyek az ujgurokra vonatkozó arab és perzsa szövegeket s ezek fordítását tartalmazzák. A szöveg átírása egészen helytelen, értelmezése nagyon bizonytalan. Maga Radloff gyakran más szöveget ad a cirill betűs átírásban, mint az ujgur betűsben 8 más — sokszor már harmadik — interpretációját adja egy-egy helynek szótárában. A Kutadgu Bilig használható kiadása még ma is a jövő feladata. Igaz, hogy a jövő kiadás készítője már könnyebb helyzetben lesz; Vámbérynak még csak a bécsi kézirat állt rendelkezésére, Radloff az 1900-i kötetben már egy arab betűs kairói kéziratot is használhatott, legújabban nedig Fergánában fedezték fel a Kutadgu Bilignek egy új, arab betűs kéziratát. Részletesen foglalkozott az ujgurok történetével s mint körülbelül száz évvel azelőtt, Körösi Csoma Sándor ifjúkorában divat volt, újra a magyarság őseit kereste bennük Thúry józsef, a Századok 1896-i kötetében írt nagy őstörténeti tanulmányában. Jelentős lépés volt az ujgur nyelv megismerésében Thomsen Vilmosnak „Sur le systéme des consonnes dans la langue ouigoure" c. dolgozata, mely a Keleti Szemle II. kötetében, 1901-ben jelent meg s mely a Kutadgu Bilig rímei alapján tisztázza bizonyos ujgur mássalhangzójelek hangértékét. E dolgozat az egész ujgur filológiának egyik legszebb terméke. Régebben még a Kutadgu Bilig címét is helytelenül állapították meg, midőn azt Kudatku Bilik-nek olvasták. Ezzel befejeztük az európai ujgur tanulmányok második korszakának ismertetését. Következik e tanulmányok harmadik korszaka, mely mellett az előző korszakok kisebb jelentőségűek. Az ujgur filológia e harmadik korszaka a legutóbbi negyven év keletturkesztáni kutatásaival van kapcsolatban ; e kutatások az ázsiai népek művelődéstörténetében általában rendkívüli jelentőségűek. Az az ország, melynek megismerése Körösi Csoma Sándor tudományos törekvéseinek végcélja volt: az ujgurok földje, Kínának Tibet felett levő tartománya. Keleti Turkesztán, e pár évtized alatt a tudo249