Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor célja: Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére 10. Budapest, 1935, 3-20

Kı listája, kivel később Csorna is levelezett, az ujgurokra vonatkozó kutatásait. 181 l-ben jelent meg Bécsben, a Fundgruben des Orients II. kötetében „Über die Sprache und Schrift der Uiguren" c. dolgozata, mely 1812-ben külön is megjelént Berlinben s kiadta Klaproth 1814-ben, „Reise in den Kaukasus und nach Georgien" című műve második kötetében is — javítva és bővítve. 1811-től 1814-ig, tehát közvetlenül a Csorna göttingai tartózkodását megelőző években, háromszor adta ki e szerint Klaproth ezt a dolgozatot. Hogy ez Göttingában nem egyszer szóbakerült. az kétségtelen. Ismerkedjünk meg vele részletesebben. Klaproth először is elválasztja — egészen helyesen — az ujgurokat egyrészt Jugria lakóitól, másrészt a bizánciaknál szereplő oguroktól; azután megállapítja, hogy az ujgurok, kik Krisztus születése óta Belső-Ázsiában, Chami és Turfán között, az ú. n. kis Bocháriában, azaz Keleti Turkesztánban laktak és laknak ma is, a törökséghez tartoznak. Hivatkozik Rubruquis tudósítására, az Ulug Bégnél fennmaradt, áliatciklusi ujgur évnevekre, a turfáni nyelvről való saját feljegvzéseire (egész kis szójegyzéket ad), majd közli eredetiben és fordításban Abul/ázlnak az ujgurokról szóló fejezetét. Végül összeállítja bizonyos kínai források idevonatkozó történeti és földrajzi tudósításait. Dolgozata második részében az ujgur írással foglalkozik Klaproth. Először ismerteti az 1392-ben született Ibn 'Arabsáh idevonatkozó tudósítását. Úgy gondoija, hogy az ujgur írás sabaeus eredetű, melyet a nesztoriánus keresztyénséget terjesztő szíriai misszionáriusok hoztak Közép-Ázsiába. Beszél arról, hogy milyen jelentősége volt az ujgur nyelvnek és írásnak a mongol korban, többek közt Perzsiában, a Kaukázusban, Krpcsakban ; ismertet érmeket, melyeken ujgur felírás is van. Azt mondja, hogy az ujgur írás ma is használatos Kelet-Turkesztánban s hogy ezzel az írással kéziratok vannak európai könyvtárakban. Azután részletesen elmondja, hogy vették át a mongolok és mandzsuk az ujgur írást s ismerteti ezeknek a népeknek az írásait. Egy utóiratban

1 Langlés-szel polemizálva és Abulyázi 1 Nochschrift Reise in den Kauk: 563—76. 243