Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Balassa Bálint és a török költészet: Magyar századok. Irodalmi műveltségűnk történetéhez (Budapest, 1948), 80-100.

A versmérték remel: A verset már az előző magyarázók helyesen fogták fel. Megjegyzendő, hogy az első sorban, a cheneng léleknek a' alakban két íráshibát teszünk fel: az eredetiben bizonyára chsaneng alak szerepelt. A második sorban a diánorn kétértelmű: 'lelkem' és 'kedvesem'; vő., amit fent a török műköltészet két- és többértelmű helyeiről mondottam. Alaki tekintetben ez a vers is feltűnő, t. i. rímtelen bejt, míg a Balassa többi bej tjei rímesek. 8. „Dilber demiş ki mail olanlar belam wje Lajrk mi dwr kail ollaler chsefam űje? Égikor fzep Iulia magaba illj [így] fjola (:mond:) kik engem fjeretnek Egiarant ualo jot méltóé hogi ajak mind feienkint vegycnnek? Noo mert nem igasag, hanem aboldogsag adaték mar chak ennek." A török vers rekonstrukciója: Dilbör demii-ki: mâil olanlar balémüza Lâik-mi-dür-ki kail olalár dzáfámüzá? 'A szép lány így szólt: Méltányos-e, hogy azok, akik szeretnék a mi szerencsétlenségünket, — A mi kegyetlenségünkről beszéljenek?' A versmérték mutöri; Itt több probléma van. Az első Balassa verse harmadik sorának értelme. Noo olvasandó-e a szövegben vagy nem? Nem tudom eldönteni; úgy látom, mindkét eset lehetséges. De minket ez a kérdés tulajdonképpen nem is érdekel, mert ennek a sornak nincs török megfelelője, ezt Balassa szabadon fűzte az első két sorhoz. Ami a török eredeti rekonstrukcióját illeti, azt hiszem, ez nem okoz különös fejtörést. A ki 'hogy' szócskát, melyet a második sorba betoldandónak gondolok, az értelem is, a metrum is kívánja. A két sor végén levő üza nem lehet üzrá 'felé, szerint', amint Szilády gondolta. Ugyancsak tévesen javítja Szilády a második sor ollaler alakját olanlar-ra. Az olaular (

olanlar helyett) és hajil (kail helyett) alakok Dézsi kiadásában, a rekonstruált szövegben (705. 1.), hibás alakok. Dézsi kiadásában ebben az esetben hiányzik a fordítás. ' (Sziládynái máshol sincs.) A vers valóban nem könnyen érthető. Az első sort lefordította Balassa nagyjában, a sor második felét egészen szabadon. Megjegyzem, hogy e sor második felének talán egy másik fordítása is elképzelhető volna: akik szeretnék a mi bajunkat, akik a mi bajainkra hajlandók [ez a szórói-szóra való fordítás], akik vágyakoznak arra a bajra, melyet mi okozunk nekik'. De egészen más azután Balassa második sora. A költő kiindulásul lefordította az első sort és azután önállóan költött hozzá kettőt. Nem hagyhatom azonban megemlítés nélkül, hogy ha a második sorban két betűt megváltoztatunk, a Balassánál levő értelmet kap18 87