Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 Az Erdélyi Múzeum 1899-i kötetében Sebestyén Gyulával vitatkozik Thúrv s elmésen cáfolja a székelyek kabar eredetének elméletét. Ebben a polemikus cikkben is van egy különösen szép és becses rész, t. i. az a nyolc oldal, melyen Thúry a magyar lengyel népnév eredetét megfejti. Sebestyén t. i. azt mondotta a székely népnév végzetéről, hogy azonos a lengyel név végzetével. Thúry kimutatja, hogy a lengyel névnek régibb magyar alakja lengyen, s hogy ez egy más helyen is előforduló szabályszerű alak. Mint mondottam, Thúry tudományos munkásságának negyedik, utolsó korszakában a török filológia területén dolgozott. 1899-ben jelent meg utolsó magyar őstörténeti értekezése s ezután pár évig nem ad ki semmi nevezetest, de 1903-tól fogva egymásután jelennek meg nagybecsű turkológiai tanulmányai. Elsőnek említem ezek között »A khazar isa méltóságncvrőlt: című cikkét a Keleti Szemle IV., 1903-i kötetében. E cikkben azt bizonyítja Thúry, hogv a régi török sad méltóságnév, melv igen magas rangot jelzett, mohamedán íróknak a kazárokra vonatkozó feljegyzéseiben található iSa, isan, obiad alakváltozatok alapján is ad-nak olvasandó. E tételnek az adatok ellentmondanak. Szebb a cikknek egyik mellékeredménye, annak a bebizonyítása, hogy mind a kazároknál, mind az altajvidéki türköknél meg volt az a szokás, hogy a fejedelmet megválasztásakor addig fojtogatták, míg önkívületi állapotba jutott s akkor megkérdezték töle, hogy meddig akar uralkodni. Igaz, hogy ezt már 182b-ben megírta Klaproth a Journal Asiatique VII. kötetében. Thúry török filológiai munkássága két területen mozog: az egyik a ma is rendkívül elhanyagolt keleti török nyelv és irodalom, a másik a régi és új oszmánli filológia. A keleti török területre vonatkozólag négy értekezése van, melyek közül kettő szótár-tanulmány. Akadémiánk értekezései között jelent meg 1903-ban »A ,Behdset-ül-lugat' című csagatáj szótár» címen első idetartozó tanulmánya, melyben részletes kritikai vizsgálat alá veszi a csagatáj szótárakat s bőven ismerteti a Belidzet230