Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 magyarázatát, ha a magyar-török nyelvrokonság téves elmelete félre nem vezeti. Thúry őstörténeti vizsgálódásai egy nagvobbszcrü részlet-eredménnyel is jártak: rájött arra, hogy a magyarságnak arról a töredékéről, mely Konstantinos Porphyrogennetos szerint Perzsiába, illetőleg Örményországba költözött, a szavárdokról, kik a Kaukázus fögerincétöl délre, Tiflisztől keletre laktak, arab, perzsa és örmény írók is szólnak. Ez a magyar őstörténeti kutatás egyik legszebb és legfontosabb felfedezése. Thúrynak erre vonatkozó cikke »A magyaroknak ,szavarti-aszfali' neve« címen a Századok 1897-i kötetében jelent meg. Marquart Thúry eredményei alapján tovább kutatva 1903-ban megállapította, hogy a szavárdok 750 és 760 között költöztek Örményországba s ehhez még hozzáfűzhetjük, hogy a szavárdok emlékét a magyar hagyomány is megőrizte: az Anonymusnál szereplő Zuard, azaz Szavárd vezér, ki magyarjaival Görögországba •költözik s nem tér többé vissza, ennek az elszakadt néprésznek, a szavárdoknak hagyománybeli képviselője. A székelvek eredetének sokat vitatott kérdését is próbálta Thúry megoldani. Erre vonatkozó első cikke »A székelyek eredete« címen az Erdélyi Múzeum 1898-i évfolyamában jelent meg, második cikke »Még egyszer a székelyek eredetéről« címen ugyanazon folyóirat következő évi kötetében. Thúry szerint a székelyek avar eredetűek. Bizonyításának legfontosabb része a következő: a székelyföldi helynevek feltűnően egyeznek Zala, Veszprém, Baranya, Vas, továbbá Bihar, Szatmár, Szilágy és Arad megyei helynevekkel; ezeken a helyeken a történeti források szerint avarok laktak, tehát a székelyek avar eredetűek. Ez a bizonyítás nem egészen meggyőző; helynév-egyezésekből csak különleges esetekben lehet következtetéseket vonni s a székelyföldi és más magyarországi helynevek egyezése bizonyos esetekben sokatmondó ugyan — gondoljunk csak a Pozsony, Moson, Rába — Ráb, Zobor nevekre, melyek a székelyeknél is megvannak —, de ezek az egyezések nem oly természetűek, hogy alapot szolgáltathatnának a székelység eredete kérdésének megnyugtató megoldására; 228