Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 lyesen a Don és Dnyeper közé teszi, de, Konstantinos Porphyrogennetos idevonatkozó helyének sajátos magya­rázatával, már 835 előtt kiköltözteti innen a magyarokat. Eszerint tehát a magyarok Etelközben nem pár évig, hanem évtizedekig laktak volna s Thúry szerint az Ibn Rusta-féle tudósítás is az etelközi hazára vonatkozik. A magyarság »hun« nevét Thúry elméletének meg­felelően a magyar-hun rokonság bizonyítékának, »türk« nevét a magyar-török rokonság bizonyítékának tartja. Ma úgy gondoljuk, hogy ezek a nevek valóban illették a ma­gyarságot, de csak azt jelzik, hogy a magyarok beletar­toztak a hunok, illetőleg a türkök birodalmába. Julián tudósításával is foglalkozik Thúry s itt hatá­rozottan szembehelyezkedik Vámbéryval, ki azt tartotta, hogy »az egész tudósítás egy a későbbi századokból szár­mazó, a magyar krónikák, továbbá Plan Carpin és Rubru­quis adatai nyomán szerkesztett nagyon silány compilatió, melynek szerzője alkalmasint egy hazafias lelkű magyar hittérítő volt, mely com pi latióból azonban sem Ázsiának középkori földrajza, sem a magyarok eredetének kérdése semminemű hasznot nem húzhat«. Thúry hitelesnek tartja Julián tudósítását, de — egészen helyesen — úgy magya­rázza, hogy ebben nem az őshazáról, hanem a magyarság­nak egy északra költözött töredékéről van szó. A magyar névről Thúry azt tartja, hogy ezt az onogur nép, vagy talán csak ennek egyik, elszakadt része, az V. század után vette fel valami okból. Tiltakozik az ellen, hogy a magyar nevet a man'S'i névvel hozzák kapcsolatba, mely a vogulban a vogulok és osztjákok közös neve. Erről a hangtanilag — és mellesleg megjegyezve; mindenképpen — kifogástalan magyarázatról, mely a magyar őstörténet egyik legerősebb pillére, azt mondja Thúry, hogy ez csak egyik példája ama visszaéléseknek, melyekkel oly gyakran találkozunk az összehasonlító nyelvészet terén. Ez még mindig a nyolcvanas évek hangja. Thúry nem tud magyará­zatot a magyar névre; azt tartja róla, hogy eredetileg sze­mélynév, mellyel a magyarok csak a VI. század első felé­225

Next

/
Thumbnails
Contents