Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 lyesen a Don és Dnyeper közé teszi, de, Konstantinos Porphyrogennetos idevonatkozó helyének sajátos magyarázatával, már 835 előtt kiköltözteti innen a magyarokat. Eszerint tehát a magyarok Etelközben nem pár évig, hanem évtizedekig laktak volna s Thúry szerint az Ibn Rusta-féle tudósítás is az etelközi hazára vonatkozik. A magyarság »hun« nevét Thúry elméletének megfelelően a magyar-hun rokonság bizonyítékának, »türk« nevét a magyar-török rokonság bizonyítékának tartja. Ma úgy gondoljuk, hogy ezek a nevek valóban illették a magyarságot, de csak azt jelzik, hogy a magyarok beletartoztak a hunok, illetőleg a türkök birodalmába. Julián tudósításával is foglalkozik Thúry s itt határozottan szembehelyezkedik Vámbéryval, ki azt tartotta, hogy »az egész tudósítás egy a későbbi századokból származó, a magyar krónikák, továbbá Plan Carpin és Rubruquis adatai nyomán szerkesztett nagyon silány compilatió, melynek szerzője alkalmasint egy hazafias lelkű magyar hittérítő volt, mely com pi latióból azonban sem Ázsiának középkori földrajza, sem a magyarok eredetének kérdése semminemű hasznot nem húzhat«. Thúry hitelesnek tartja Julián tudósítását, de — egészen helyesen — úgy magyarázza, hogy ebben nem az őshazáról, hanem a magyarságnak egy északra költözött töredékéről van szó. A magyar névről Thúry azt tartja, hogy ezt az onogur nép, vagy talán csak ennek egyik, elszakadt része, az V. század után vette fel valami okból. Tiltakozik az ellen, hogy a magyar nevet a man'S'i névvel hozzák kapcsolatba, mely a vogulban a vogulok és osztjákok közös neve. Erről a hangtanilag — és mellesleg megjegyezve; mindenképpen — kifogástalan magyarázatról, mely a magyar őstörténet egyik legerősebb pillére, azt mondja Thúry, hogy ez csak egyik példája ama visszaéléseknek, melyekkel oly gyakran találkozunk az összehasonlító nyelvészet terén. Ez még mindig a nyolcvanas évek hangja. Thúry nem tud magyarázatot a magyar névre; azt tartja róla, hogy eredetileg személynév, mellyel a magyarok csak a VI. század első felé225