Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25
10 hogy a török történeti munkák kiváló tulajdonsága a hitelesség és a részletesség. Részletesség helyett tcrjengösséget mondhatnánk, a hitelesség kérdéséhez pedig csak anynyit jegyzek meg, hogy a török történetíró hagyományos előadási formákban és hihetetlenül dagályos stílusban adja elő az eseményeket, művének forrásértéke gyakran igen problematikus. De azt a munkát, melyet Thúry végzett, a magyar turkológiának mint elemi kötelességet el kellett végezni, ezt az anyagot a kritikus magyar történetírás rendelkezésére kellett bocsátani s Thúry e nehéz feladatnak nagy tudással cs szorgalommal tett eleget. Thúry élete tudományos munkássága szempontjából négy, egymástól világosan elkülöníthető korszakra oszlik. A nyolcvanas években a török-magyar nyelvrokonság gondolata foglalkoztatja; a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején a török történetírókat fordítja; a milleniumi ünnepségek közeledtével nemzetünk őstörténetével kezd foglalkozni s ezt teszi egészen a kilencvenes évek végéig; a kilencszázas években pedig szinte kizárólag tiszta turkológiai munkásságot folytat. Közben irodalomtörténeti tanulmányai is jelennek meg, de ezek szerves összefüggésben vannak turkológiai tanulmányaival. Az első ezek közül, a »Szilágyi és Hajmási históriája;, mely az Irodalomtörténeti Közlemények 111. (1893.) kötetében jelent meg, mesterien old meg egy kérdést, melyet előtte mások teljes sikertelenséggel tárgyaltak. Török és magyar forrásokból kimutatja, hogy Szilágyi Mihály, a törököknél Kara Mikhál, azaz Fekete Mihály 1448-ban, a 'Rigómezön, török fogságba került, de hamarosan kiszabadult. hogy Hajmási László Szilágyi Mihály birtokos szomszédja volt s hogy mellettük volt a birtoka I. Murád szultán hozzánk menekült fiának, Szavdzsi bégnek, kinek egy leánya is volt. Thúry ezzel szilárd alapot adott a Szilágyi és Hajmási históriájára vonatkozó kutatásnak. Török történelmi tanulmányai ebben az időben egy másik irodalomtudományi témához, a Szigeti Veszedelem filológiai vizsgálatához is átvezették. Erről írt terjedelmes 222