Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 dolgozata az Irodalomtörténeti Közlemények 1894-i kötetében. három folytatásban jelent meg. Mélyreható tanulmány ez, mely nagy mértékben gazdagította a Szigeti Veszedelem forrására vonatkozó ismereteinket.* De — mondom — a millénium közeledése őstörténeti irányba viszi érdeklődését és munkásságát s ép 1896-ban, a millénium évében adja ki a Századokban »A magyarok eredete, őshazája és vándorlásai« című dolgozatát, melyben eleven stílusán próbálja bizonyítani azt az általa felállított nagy tételt, »hogy a magyaroknak minden egyes tartózkodási helyét ismerjük a Kr. előtti VIII. századtól fogva a mai hazának birtokba vételéig«. Hogyan jutott Thúry ehhez az eredményhez? Nagyon egyszerűen. Okoskodásának alapja természetesen az az elmélet, hogy a magyarság török nép s a finnugorsághoz legfeljebb annyi köze van, mint a szlávsághoz. Második láncszeme Thúry bizonyításának az onogur-magyar kapcsolat. Tudjuk, hogy a magyar őstörténeti kutatás egyik alaptétele az, hogy a magyarok ungroi neve az onogurbolgárok nevéből származik. Hangtani nehézség a két név egyeztetésében nincs; régi török jövevényszavaink azt bizonyítják, hogy a magyarság valaha hosszabb ideig szoros kapcsolatban volt egy bolgár-török néppel; az onogur-bolgárok régen Nyugat-Szibériában laktak, a vogulok és osztjákok őseitől elszakadt magyarok szomszédságában; később a Pontus-Kaukázus vidékén találjuk az onogur-bolgárokat, körülbelül ahol a magyarokat is találjuk: nincs hát semmi nyomós okunk kételkedni abban, hogy a magyarok az onogur-bolgárokkal igen szoros kapcsolatban voltak. Thúry azonosítja a magyarokat az onogurokkal. Már most: az on-ogur név annyit jelent bolgár-törökül mint »tíz ogur, tíz törzs«, s ennek a névnek egy hasonló hangzású párját • Tisztán magyar irodalomtörténeti érdekű .Magyar versek a XVIII. század első feléből" c. cikke. (Irod. Közi. XI [190IJ, 68 — 80. Egy halasi kéziratból, irodalomtörténeti jegyzetekkel). — .Belmezei Fráter Pál verse 1660 kőiül" c. dolgozata Thúrynak nincs (I. Szinnyei életrajzi lexikonát), ez Zsák J. Adolf cikke, az Irod. Közi. idézett számában a Thúry közleménye előtti cikk. 223